Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
1619 eléggé elszomorító adat , de mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországon ma a statisztikai adatszolgáltatásnak sem a megszervezettsége, sem a statisztikai adatszolgáltatás szintje nem áll olyan színvonalon, hog y ténylegesen olyan megnyugtató viszonyítási alapjaink lennének, amelyek alapján a GDPnek ilyen viszonylag kis százalékkal való emelkedése a valóságban mérhető lenne. A világban kétségkívül egy információs forradalom zajlik le, ugyanakkor a magyar viszony ok között pontosan ellentétes irányú mozgás tételezhető fel. A másik adat - amit külön kiemelnénk , hogy tovább romlott a külső pénzügyi egyensúly, hiszen a külkereskedelmi mérleg 3,6 milliárd, a folyó fizetési mérleg 3,9 milliárd dollár hiánnyal zá rt. Ez azt jelenti tehát, hogy folytatódott az adósságállomány gyors bővülése, az állam további eladósodása rányomta a bélyeget a gazdasági folyamatokra. Az új kormány a nagy deficitet a növekedéssel magyarázza. Ugyanakkor ismeretes: a Független Kisgazdapá rt álláspontja az, hogy a kormány szándékosan fölpörgeti az inflációt, éppen azért, mert úgy gondolja, ezzel további olyan jelentős terheket tud a lakosságra róni, amelyeket nem kell újabb alkotmánysértő Bokroscsomagokban megjelenítenie, és így a Bokrosc somag rizikója nélkül tudja ugyanazokat a hatásokat elérni. Elég, ha arra utalok, hogy a forint egyszeri jelentős leértékelése, többszöri apró leértékelése egyértelműen nem fogható fel másként, mint szándékos inflációgerjesztő tényezőként. De hadd utaljak arra, hogy ugyanilyennek fogható fel a vámpótlék, majd a vámemelés, a különböző jelentős energiaáremelések, a különböző központi áremelések. És úgy gondolom, ezek közé sorolhatók még a kormányzatnak az önmagának ellentmondó, korábbi nyilatkozatainak ellen tmondó és az olyan, egyébként is sok egyéb adatnak ellentmondó nyilatkozatai, mint amelyek a ma reggeli napirend előtti vitában, éppen a Massimo Russoféle levél értékelése kapcsán és a kormány Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos megállapodására való külö nböző nyilatkozataiból fakadó tények. Egyértelmű tehát, hogy ezek mindmind inflációgerjesztő hatásúak, és gazdasági számításaink szerint sajnálatos módon, már önmagukban - már abból adódóan, az előzetes kalkulációk szerint a múlt év végi 18 százalékkal sz emben ebben az évben 30 százalék körüli inflációval kell számolni - tulajdonképpen egy újabb 180 milliárd forintnyi tétel pluszterhet fognak jelenteni a költségvetésnek. Tehát a mi meglátásunk szerint nagy hiba volt ezt nem figyelembe venni gazdaságunk ért ékelésénél. Sajnos, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy gazdaságunk kimerülése szembeötlő tényezője lett a gazdaságunknak: az exportképesség csökkenése, a cserearányromlás - ami önmagában eléggé szembeötlő. Nem akarok én most itt statisz tikai háborút indító adatokkal előállni, de legyen szabad arra utalnom, hogy a jelenlegi cserearány összehasonlítása egy korábbi, mondjuk, 15 évvel korábbi cserearánnyal, önmagában jelzi, milyen rossz politika az, amikor a számunkra kedvezőtlen exportot is erőltetjük. Mert hiszen a cserearányromlással egyidejűleg az állami deficitet is növeljük. Úgy gondolom, ugyancsak a kedvezőtlen gazdasági tényezők között kell említenem a kormány által szükségtelenül benyújtott pótköltségvetést, amely ugyancsak bizonytal anságot, sőt, adott esetben hisztériát fokozó tényezőként fogható fel. Arról már nem is beszélek, hogy 1994es pótköltségvetésnek volt egy olyan elképesztő része is, ahol a tételek közti szabad átcsoportosítást biztosította volna a kormányzat számára, ami a törvénytelenség melegágya lett volna. Végül is ennek a Háznak a pozitívumaként kell felfogni, hogy ezt megakadályozta, és ezt a biankó csekket a kormánynak nem állította ki. Úgy gondolom, a kormány egyensúlyteremtő törekvéseinek áldozatául esett a magyar társadalom, ami a társadalom tűrőképességét oly mértékben igénybe vette, hogy azzal a továbbiakban számolniuk kell mindazoknak, akik a társadalom tűrőképességét eddig nem vették kellően figyelembe. Elfogadhatatlan, hogy az Állami Számvevőszék a Pénzügymin isztériummal nem tudta egyeztetni a saját álláspontját, mert a Pénzügyminisztérium ezt ellehetetlenítette. A Független Kisgazdapárt
