Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
1605 keretek között: bírósági szervezeti törvény, ügyészségről szóló szervezeti törvény, az ügyvédségről szóló törvény, a közjegyzőkről szóló törvény, a végrehajtásról, a végrehajtókról szóló törvény. Ebbe a láncolatba illeszkedik a büntetésvégrehajtás szervezetéről szóló törvény is. És szeretném önöket tájékoztatni, hogy a kormány elfogadta a szakértői kamaráról szóló törvényjavaslatot is, amelynek tárgyalását remélhetőleg az Országgyűlés hamarosan megkezdhe ti. Így tulajdonképpen az igazságszolgáltatás valamennyi intézménye törvényi szintű szabályozással bír szervezeti viszonyait illetően. A másik folyamat, amibe szintén beilleszthető a büntetésvégrehajtás szervezetéről szóló törvény, az a Magyar Köztársaság ban működő rendvédelmi szervek szabályozása. Ez elkezdődött a rendőrségi törvénnyel még az előző ciklusban; folytatódik jelenleg a nemzetbiztonságról szóló törvény parlamenti vitájával - remélhetőleg a közeli jövőben történő elfogadásával , most kezdi el az Országgyűlés a büntetésvégrehajtás szervezetének tárgyalását, és a közeljövőben még számos más, ehhez hasonló törvényjavaslat is idekerül a Ház elé. Ezt azért fontos hangsúlyozni, hogy itt tulajdonképpen azonos elvek alapján, azonos dogmatikai megközel ítésből kerülnek törvényi szintű szabályozásra ezek a viszonyok. Harmadsorban azt is meg kell említenem önök előtt, hogy a büntetésvégrehajtás testületében dolgozók szolgálati viszonyaira vonatkozó szabályozás is tulajdonképpen már itt áll a parlament elő tt, hiszen a közeljövőben, a kormány döntését követően e törvény tárgyalása is megkezdődhet. A büntetésvégrehajtásra vonatkozó joganyag teljes korszerűsítésének folyamatában elsőként az Országgyűlés - helyesen - a fogva tartottak jogait szabályozta, módos ítva az 1979es 11. számú törvényerejű rendeletet; összhangba hozva a fogva tartottak helyzetét, jogait az általánosan elfogadott európai elvekkel és gyakorlattal. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyították és bizonyítják, hogy a szabályozás jó irányú vo lt, és valóban európai színvonalra jutott a magyar büntetésvégrehajtás viszonyainak belső szabályozása. Ugyanakkor a büntetésvégrehajtásban dolgozókra és a szervezetre vonatkozó joganyag korszerűsítése nem történt meg: egy 1963ból származó jogszabály je lenti most is a szabályozás alapját. Nyilvánvalóan ezen a szinten és ezen az állapoton túl kell lépni. (9.50) A szabályozás tárgyának jellegére és alkotmányos súlyára való tekintettel mindenképpen törvényi szintű szabályozás indokolt, és ennek kíván a korm ány a törvényjavaslattal eleget tenni. A javaslat legfontosabb elemeit, legfontosabb részeit hangsúlyozva szeretném kiemelni, hogy az a büntetésvégrehajtási szervezet rendvédelmi jellegét határozza és alapozza meg. A rendvédelmi jellegű szervek korlátozzá k a személyi szabadságot, és szigorúan körülhatárolt feltételek között kényszerítő eszközök alkalmazására jogosultak, illetőleg kötelezettek. Az irányítás tekintetében, a hatályos szabályozással megegyezően, a törvényjavaslat a büntetésvégrehajtási szerve zet irányítását az igazságügyminiszter jogkörébe adja. Ennek nyilvánvalóan ismert okai vannak hazánkban. Az igazságügyminiszter irányítási jogköre egyrészt normatív jellegű, tehát normatív jellegű szabályokon keresztül valósul meg az irányítás, másrészt felügyeleti tevékenységet végez és feladatok meghatározását is ellátja. Az irányítás és ellenőrzés, amelyet az igazságügyminiszter valósít meg, nyilvánvalóan nem érintheti az ügyészségnek az alkotmányban rögzített általános törvényességi felügyeletét a bü ntetésvégrehajtás felett. A javaslat részletesen meghatározza a büntetésvégrehajtási szervezet központi vezető szervének, a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának, illetőleg az országos parancsnoknak a jogkörét, tartalmazza továbbá a büntetésvé grehajtási szervek, intézetek, intézmények és a fogva tartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervezetek feladatait, működésük jogi kereteit. Ennél a pontnál szeretném külön kiemelni, hogy a büntetésvégrehajtás jelenlegi állapotában az elmúlt években az egyik neuralgikus pont a fogva tartottak tevékenységének, a fogva tartottak
