Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
160 Tartalmazza az általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait, amelyeket az IX. évfolyamig minden magyarországi iskolában figyelembe kell venni, amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult. Fontos szerepet sz án a nemzeti hagyományok megismerésének, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, de az emberiség előtt álló problémák megismerésének is. Az iskolákban tavasszal lefolytatott NATviták után lassan tisztul a kép. Világossá vált mára, hogy a nemzeti alaptant erv képzési szinteket és nem iskolaszerkezetet jelöl. Lassan tisztázódik a nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek viszonya. Tudják az iskolák, hogy lesz lehetőségük a valóban alkotó, tantervelméleti ismeretekkel rendelkező pedagógusoknak arra, hogy maguk készítsék el az intézményben alkalmazható helyi tanterveket, a helyi igények megrendelése szerint, a helyi sajátosságokat bedolgozva ebbe. Ahol erre nem vállalkoznak, ott is lesz más forrásból bőséges választék arra, hogy adaptálni a lehessen a helyi inté zményre. Nem hiszem, hogy most a felfokozott várakozások, a nagy átalakulás, a mindenre érzékeny reagálás időszakában célszerű lenne, ha egy ember, jelesül a miniszter döntene arról, hogy mi szabályozza hosszú távon a magyar oktatásügy tartalmát. A koalíci ós megállapodásban és a kormányprogramban az szerepel ugyan, hogy a kormány a parlament elé terjeszti jóváhagyásra a nemzeti alaptantervet. Hogy ez mégsem így lesz, nem tartom hibának. Horn Gáborral egyetértésben én is megfelelő legitimációnak tartom az Or szágos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács egyetértési jogát. Ahhoz, hogy 1998. szeptember 1jétől a NAT bevezetése megtörténhessen, az szükséges, hogy lehetősége legyen a bevezetést és az alkalmazást végző pedagógusoknak a szakmai felkészü lésre, tudatosan kimunkált, szervezett továbbképzés, de a bevezetést és alkalmazást rendszerbe foglaló kiadványok segítségével önképzés keretében is. Rendelkeznünk kell az új tartalmú nevelőoktató munkát segítő eszközökkel, tankönyvekkel és egyéb írott s auditív, illetve vizuális ismerethordozókkal is. Elengedhetetlennek tartom, mert nagy zavar támadna a hiányból, hogy egy város, egy körzet, egy kis térség iskolái kooperáljanak egymással; gondoskodjanak arról, hogy programjaik illeszthetők legyenek egymásh oz! Az iskolaszerkezet stabilizációját szolgáló, azt kimondó 5. § az általános iskolát fenntartó önkormányzatok, az intézményekben dolgozó pedagógusok és az igénybe vevő szülők szempontjából is megnyugtató. Tisztelt Ház! Az oktatási intézményeknek - mert a z oktatási rendszer átalakulás előtt áll - most az az érdekük, hogy az új befogadására, a felkészülésre elég idő álljon rendelkezésükre. Ehhez segítség most az, ha a T/1206. számú törvénytervezet elfogadása minél hamarabb megtörténik. Köszönöm. (Taps a kor mánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Dobos Krisztina képviselő asszony, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Szólásra készül a Magyar Szocialista Párt képviselője, Szöllősi Istvánné, és ezt követően Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonynak. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy érdekes törvény tárgyalását folytatjuk most, és azért érdekes, m ert kiderül, hogy mennyire hat a propaganda anélkül, hogy végiggondolnánk, a propaganda milyen hatású. A propaganda pedig arról szólt, hogy a tankerületek rátelepednek az iskolára, nem segítik az iskolák működését, s az első pillanattól a megszüntetésük ke rült előtérbe. S hogy mennyire hat a
