Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LIPPAI LAJOS (MSZP):
1590 tilos, mivel a légi baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet e lő. Nagyon örülnék, ha ez a meghatározás a városok feletti légteret is jelentené. Bár tudom, hogy olyan sűrűn lakott ország esetében, mint hazánk, ez a kívánság egyszerűen fizikailag lehetetlen. Szerencsére baleset a magas biztonsági követelményeknek kösz önhetően a polgári repülésben ritkán fordul elő. De a nemzetközi gyakorlatban ismerünk ilyeneket is, és sajnos, a magyar repüléstörténetben is volt rá példa. 1961. augusztus 6án délután zuhant le Zuglóban egy C 47es Dakota típusú sétarepülőgép. Ez esetbe n 30 fő vesztette életét. Csak emlékeztetőül, a szerencsétlenül járt gép maximális felszálló tömege 12 tonna körül volt. A ma használatos gépeké ennek akár 1015szöröse is lehet. Ilyen típusú balesetek elkerülésére azonban a legszigorúbb törvényi előíráso k megtétele is helyes és indokolt. Remélem, hogy a már jelzett követő rendeletalkotásban a legszigorúbb szankciók vonatkoznak az 5. §ban előírtak megszegőire. Végezetül újra kijelentem, hogy indokolt a légi közlekedésről szóló törvény megalkotása a most f elsorolt okok miatt is. A törvénytervezet tanulmányozása során őszinte örömmel tapasztaltam, hogy mindvégig következetesen igyekszik figyelembe venni a környezetvédelem érdekeit. Felhívnám azonban szíves figyelmüket, hogy ne essünk abba a hibába, hogy miut án életre hívtuk e törvényt, kipipáljuk a légi közlekedés roppant komplex kérdéseit. Nem, hiszen újra és újra megannyi kihívással találjuk szembe magunkat mind környezetvédelmi, mind más szempontokból. Tehát a légi közlekedésről szóló törvény elfogadása ut án sürgősen el kell készíteni az ehhez csatlakozó, ebből levezetett kormányrendeleteket, szabályozási elképzeléseket, melyek a légi közlekedés jövőjét a harmadik évezred első éveire döntően meghatározzák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK ( G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Lippai Lajos úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. LIPPAI LAJOS (MSZP) : Tisztelt elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A légi közlekedés törvényi szabályozása egyi ke a parlament azon aktusainak, amelyek a nemzetközi fegyelmet és megítélést nem kerülhetik el. Hiszen ennek tárgya, a légi közlekedés eredendően rendelkezik egy sor, az ország határain túlmutató hatással is. A nemzetközi szerződéses kötelezettségek tiszte letben tartása, illetve ezen kapcsolatok fejlesztése, valamint a nemzeti szuverenitás intézményeinek biztosítása mellett a légi közlekedés jogi szabályozása lehetőséget nyújt olyan fontos állami érdekek támogatására is, amelyek kapcsolódnak a tárgyalt terü lethez, így különösen a külkereskedelem és az egyes szolgáltatási ágazatok erősítése, munkahelyteremtés, az exportbevételek növelése és az általános gazdasági fejlődés elősegítése. Mindezek természetesen csak akkor tükröződhetnek a légi közlekedés jogi kör nyezetében, ha az állam a légi közlekedés kereteit kijelölő törvényen túl egy olyan célképpel és koncepcióval rendelkezik, amelyek következetes véghezvitele egyaránt útmutatást ad az ágazat alacsonyabbrendű jog- és szakmai szabályozásainak alapelveiről, az ágazatban közreműködő állami szervezetek, hatóságok feladatairól és felelősségéről, a gazdasági szereplőkkel szembeni elvárásokról és nem utolsósorban az ágazathoz tartozó valamely szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó jogairól. A légi közlekedés alapvető szabályainak törvénybe foglalása egyenesen megköveteli, hogy társuljon mellé egy szakmailag indokolt, reális légügyi stratégia, hiszen egy ilyen mobil ágazat minden részletet érintő törvényi szabályozása csak gátja lehetne a további fejlődésnek, amint arra az előterjesztett tervezet helyesen tesz kísérletet. A keretszabályozás az egyetlen járható út. A kerettörvény azonban alágazati koncepció nélkül önmagában nem érheti el azt a célt, hogy lökést adjon a hazai légi közlekedés fejlődésének, a számos további és a kormány különféle szervezetei között szétosztott alsóbb szintű jogszabályok megalkotásához. Szükség van egy olyan rendező elvre, amely képes az összhangot és a megfelelő időzítéseket biztosítani. Ilyen koncepció, légügyi stratégia véleményem szerint csakis az ágazat valamennyi reprezentatív szereplőjének
