Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
1582 (20.40) SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Az a kérdésem, hogy megteheteme a felszólalást a helyemről. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Természetesen. (Sebők János: Köszönöm.) Para ncsoljon! SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A legszélesebb értelemben vett légi közlekedést - vagy ahogy a köznyelv nevezi: repülést - az ENSZ 1947ben létrehozott szakmai szervezete, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet a határok feletti világrendszer részévé teszi. Ebben a rendszerben a csupán nemzeti határokon belül folyó repülési tevékenységeket is szükségszerű, szoros szálak fűzik össze a határon túliakkal. Miután a Varsói Szerződés megszűnt és kivonták a szovjet lég ierőt, megszűnt a KGST és ennek polgári repülési állandó bizottsága, ezzel kedvező helyzet jött létre a további európai integrálódáshoz. Egyúttal lehetőség nyílt olyan új légtérrend kialakítására, amelyben egyformán érvényesülhetnek a polgári és katonai ig ények, érdekek. Tudniuk kell önöknek, hogy Magyarország 1971ben törvényerejű rendelettel kihirdette az ENSZ szakmai szervezetéhez való csatlakozást. De 1957től már fokozatosan bevezetésre kerültek az egyezmény fontosabb függelékei, tehát jelentős intézke dések történtek az egyre növekvő mértékű nemzetközi polgári légi forgalom igényeinek kielégítésére. Ennek ellenére a polgári repülésnek naponta kellett jelentős költségnövekedést okozó korlátozásokkal szembenézni. Adódott ez abbó l, hogy az ország légterének jelentős területét zárt vagy korlátozott légtérnek nyilvánították, tehát a katonai repülések elsődlegességéből és abból, hogy nem működött egységes légiforgalmi irányítás. Ez jelenleg sem működik úgy, ahogy ezt a NATO által 195 5ben létrehozott Európai Légtérkoordináció Tanács előírja. Csak megjegyzem, hogy mi nem vagyunk tagjai a tanácsnak, de a szervezet legutolsó két légtérgazdálkodási szemináriumán már részt vett - a többi keleteurópai állammal együtt - a magyar légierő é s légügyi hatóság küldöttsége is. A beterjesztett légi közlekedésről szóló törvényjavaslat célja tehát a fejlett repülés törvényi szintű szabályozásával elősegíteni az ország felzárkózását NyugatEurópához. Ismeretes, hogy a légi közlekedésnek három fajtáj a van: a kereskedelmi célú repülések, a nem kereskedelmi célú repülések és az állami repülések. Az állami repülések körébe a katonai repülés - az állami repülések zömét ez képezi , a rendészeti repülés, a kormányzati repülés és a vámcélú repülés tartozik. Én a törvényjavaslatot a továbbiakban az állami repülések oldaláról vizsgálom. Tisztelt Országgyűlés! Az ország légtérgazdálkodásában azonos feltételeket kell biztosítani az összes repültető szervnek, légtérfelhasználónak. Az ország biztonságpolitikai hel yzete a belátható jövőben még igényli a Magyar Honvédség működtetését. Ez azt is jelenti, hogy az ország légterének katonai felhasználásával még hosszabb ideig számolni kell annak ellenére, hogy szakértők számítása szerint a katonai repülések részaránya a magyar légtér forgalmában 50 százalékról mintegy 15 százalékra csökkent - és ez lényegesen nem fog növekedni , de a polgári légi forgalom ugrásszerűen növekedett és növekedni fog. Ezért szükséges az egységes légügyi hatóság és légiforgalomirányítás megsz ervezése a szoros polgári és katonai együttműködés érdekében. Ennek a megteremtését én nem érzem ki a törvényjavaslatból. Bár amikor a honvédelmi bizottság ülésén a kérdést feltettem, azt a választ kaptam, hogy ezt a kiadandó kormányrendelet rendezni fogja . Én elfogadtam és elfogadom ezt a választ, mert tudom, hogy amikor a törvény hatályba lép, akkor még több kormányhatározatot, kormányrendeletet lesz szükséges megalkotni. Mi a helyzet jelenleg? Az ez ideig hatályos 1981. évi 8. számú törvényerejű rendelet szerint - idézem a 2. § (1) bekezdését - "A polgári repülés és az azzal összefüggő tevékenységek hatósági feladatait a