Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - A vámtarifáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
1583 közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter látja el." Idézem e szakasz (2) bekezdését: "A légtér repülési és egyéb célú igénybevételén ek feltételeit és rendjét - figyelemmel a polgári repüléshez fűződő érdekekre is - a honvédelmi miniszter állapítja meg." Ez azt jelentette, hogy létrejött egy katonai és egy polgári légügyi hatóság. Az még külön érdekesség, hogy míg a KHVM szervezetében v an elsőfokú és másodfokú hatóság, addig a katonai légügyi hatóságnak - az 1992. április 2ától hatályba lépett honvédelmi miniszteri rendelet szerint - nincs másodfokú felettes szerve. A rendelet kimondja, hogy a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség rep ülőszemlélősége mint katonai légügyi hatóság útján végzi és gyakorolja a repülésekkel és az azzal összefüggő tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó jogokat. Katonai repülési szakértők szerint az elmúlt évek gyakorlata azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy többféle szempontból tarthatatlan az a megoldás, amikor egy repültető szerv egy időben üzemeltető, irányító és hatóság. Saját magának kell kivizsgálnia saját repülési és irányítási problémáit, emell ett ellátja a repülőcsapatok harckiképzési, harckészültségi és más feladatainak felügyeletével, szabályozásával kapcsolatos munkát. Viszont a most beterjesztett törvényjavaslat szerint - idézem a 3. § (1) bekezdését - "A légi közlekedés hatósági feladatait a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv (a továbbiakban: légiközlekedési hatóság) látja el." Idézem e paragrafus (2) bekezdését: "Az állami célú légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló katonai légügyi hatóság látja el." Tehát ezek szerint megmarad a két különálló légügyi hatóság, de a honvédelmi miniszternek létre kell hoznia az első- és másodfokú légügyi szervet. Eszerint megteheti, hogy az elsőfokú hatóságot mint önálló légügyi o sztályt meghagyja a Magyar Honvédség parancsnoka alárendeltségében, azonban a másodfokú hatóságot a Honvédelmi Minisztériumban létre kell hoznia. Célszerű lenne ehelyett, ha a kormány felhasználná e témában a nyugateurópai országok tapasztalatait, és a po lgári és katonai légügyi hatóságok egyesítésével légügyi hivatalt állítanának fel. Én most nem térek ki a hivatal alárendeltségére, szervezetére, feladataira, mert ezt nálam jobban hozzáértők már tanulmányokban kidolgozták, de kitérek egy lényeges feladatá ra: az egységes légi forgalom irányítására, ami hangsúlyozom: NATOkövetelmény is. Hiszen az Egyesült Államok kormánya 6,25 millió dollár segélyt ad a NATOterminológia szerinti légtérszuverenitási irányító központ berendezéséhez, amely biztosítani fogja a nemzeti és regionális légtérszuverenitási és légiforgalomirányítási rendszer létrehozását. (20.50) Mi a helyzet ma? Hangsúlyozni kell, hogy a magyar kormány a lehetőségekhez képest már a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez való hivatalos csatlakoz ás előtt is biztosította a jogi és technikai feltételeket a nemzetközi légi forgalomba való hatékonyabb bekapcsolódáshoz. Ehhez megvolt a szándék mind a polgári, mind a katonai vezetés részéről. A felismerés, hogy a két egyformán fontos repülési tevékenysé get csak szoros koordinációval lehet megvalósítani, már 1965ben, a polgári távolkörzetirányításnak a központi katonai koordináló szerv mellé telepítéséhez: az ORISZ - az Országos Repülésirányító Szolgálat , majd később az EREF - az Egyesített Repülésirá nyító Főközpont - létrehozásához vezetett. Ez utóbbi jelenleg is élő szervezet, de tényleges repülésirányítást még mindig csak a polgári légi forgalomra kiterjedően végez. Tehát jelenleg a belföldi és nemzetközi polgári repülés irányítását a KHVM légügyi h atósága, a katonai repülések irányítását a HM légügyi hatósága végzi. A következő fejlesztési időszak feladata e kettő egyesítése, mert tudomásom szerint Ferihegy mellett már épül az az objektum, amely be tudja fogadni az országos vagy nemzeti légiforgalomirányító főközpont tevékenységének biztosítására szolgáló polgárikatonai komplex légtérellenőrző rendszert. Ennek az átadására a következő évben már sor kerülhet. Ehhez a legfontosabb technikai teendő az integrált légtérellenőrző radarrendszer kialakít ása, amit számítógépek kapcsolnak közös rendszerbe. Ma az EREF azért nem tudja az egységes irányítást megvalósítani, mert míg a korszerű polgári radarok információi közvetlenül bejutnak az EREF
