Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - OLASZ JÁNOS (MSZP):
159 vette volna az iskolák népe, ha az őszi ülésszak első napján, amely egybeesett az 199596os tanév első napjával, tárgyalta volna és zárta volna le a tisztelt Ház a törvényjavaslat általános vitáját. A június 26án felszólalókhoz hasonlóan én is három témában kívánom véleményemet elmondani. Ezek: a tankerületi oktatási kö zpontok megszüntetéséről és a megszűnés utáni helyzet szabályozásáról a törvényjavaslat 1., 3. és 4. §a alapján; a nemzeti alaptanterv kormányrendeletben való kihirdetéséről rendelkező 2. §ról és az iskolaszerkezet stabilizálását kimondó 5. §ról. Tiszte lt Ház! 1993. május 18án a közoktatási törvény általános vitájában felszólaló szocialista Jánosi György elfogadhatatlannak ítélte meg az oktatásirányítás törvényben megalkotott modelljét, mert véleménye szerint a törvény a regionális oktatási központok ké pében visszaállítja az 1985 előtti tanfelügyeleti rendszert, nem zárva ki a hatósági funkciók későbbi átruházását. Erre nagyon jó példa - mondta - a köztársasági megbízotti hivatalok sorsának és funkcióinak alakulása. A törvény által lé trehozott regionális oktatási központok fennállásuk során bebizonyították életképtelenségüket. Gyakorlatilag nem végeztek érdemi tevékenységet, az 1994. évi választások óta pedig végképp munka nélkül maradtak. Saját tapasztalatomat erősítette meg néhány ig azgató kollégám, amikor kérdésemre elmondta, hogy a tankerületi oktatási központokkal való levélváltása éves átlagban nem haladja meg a hármat. A koalíciós megállapodásban a koalíciós partnerek abban egyeztek meg, hogy az önkormányzati választások előtt me g kell szüntetni a tankerületi oktatási központokat, és feladataikat a kormány telepítse át részint az önkormányzatokhoz, részint az országos hatóságokhoz, részint pedig a szakmai szolgáltató szervezetekhez. (17.10) Ez szerepel a kormányprogramunkban is. A T/1206. számú törvényjavaslat 1. §ában foglaltak szerint annak hatálybalépésével megszűnnek a tankerületi oktatási központok. Halaszthatatlan feladat ez, mert az önkormányzati választások óta közel 9 hónap telt el, s egy funkció nélküli intézményre, inté zményekre milliókat költeni nem a legjobban megtérülő kiadás. Megszüntetésük nem okoz zavart a feladatellátás megszervezésében, mert a törvényjavaslat az ellátatlanul maradt feladatokat a jogutód Országos Közoktatási Intézetnek, a pedagógiai szakmai szolgá ltatásokat ellátó pedagógiai és közművelődési intézeteknek, a főjegyzőnek, valamint a megyei jogú város jegyzőjének adja a 34. §ban megfogalmazottak szerint. Hasznára válik ma a magyar oktatásügynek, ha a megszüntetéssel felszabaduló pénzt a kormány odaa dja a megyei pedagógiai intézeteknek, mert ezek nem gyökér nélküli, nem régióban, hanem a működő megyei önkormányzatok intézményeként, annak fenntartásában biztosítják az oktatási intézmények, a fenntartók által igényelt szolgáltatásokat. Tisztelt Ház! A n emzeti alaptanterv kihirdetése öt év után végre aktuális. Az elfogadása, a kihirdetése körüli vita a törvénymódosítás elfogadásával véget ér, és végre megkezdődhet az iskolákban, a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményekben az a munka, amely a hároméves felkészülési idő után, az 1998 szeptemberében induló tanévben lehetővé teszi a nemzeti alaptanterv teljes körű bevezetését. Fontosnak tartom, hogy a kormányhoz való benyújtást valóban széles körű vita előzte meg. Az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleménye mellett beépült tartalmába az a sok, szakmai szempontból jól megalapozott észrevétel, javaslat, amelyet az iskolák alkotó pedagógusai, pedagógusközösségei adtak. A nemzeti alaptantervről sokan sokféleképpen nyilatkoz tak, nyilatkoznak. Én kiolvasom tartalmából az I. fejezetben megfogalmazott értékelést, miszerint követelményeit az alkotmányban, a közoktatási törvény preambulumában, a nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabad ságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek határozzák meg, kiegészülve az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrenddel, a tudományostechnikai haladásban, a hazai kulturális és pedagógiai h agyományokban megjelenő értékekkel.
