Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László):
1564 elismerheti , de csupán abban az esetben, ha megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a vertikális szerveződést magukba foglalják - és megfelel egyéb fel tételeknek is. A kamarai törvény nem írja ugyan elő a vertikális szerveződést - mert egészen más koncepció szerint készült az a törvény , de nem tiltja meg azt, hogy adott esetben vertikális szerveződés legyen. Ezen túlmenően az SZDSZfrakció további font os témákat is szeretne megemlíteni és kiemelni a törvénymódosításból. Így például a 2. §t azért tartjuk fontosnak, mert oldja a garantált ár és a kvóta szigorú viszonyát, és rugalmasabbá teszi ezzel a szabályozást. A 3. § szintén jelentős változást jelent , mert a rendtartási irányítást a miniszter hatáskörébe utalja, aki a rendtartási hivatal útján gondoskodik a feladat ellátásáról. Az eredeti szabályozás közvetlenül a hivatal hatáskörébe utalta a rendtartási irányítást. Ez teljesen szokatlan államigazgatá si formula volt, ez a módosítás ezt a helyére teszi. A 4. § az agrárrendtartási bizottság kompetenciáját teszi világosabbá, miközben bővíti jogosítványait, hiszen a külkereskedelmi forgalom véleményezésén túlmenően a különböző piacvédelmi intézkedések, int ervenciók vonatkozásában is véleményezési jogot ad. Érdemes kiemelni az 5. §t, mely szűkíti a garantált áras termékek körét a vágómarha kihagyásával. Ugyanakkor a bizottsági módosító javaslatok között olyan támogatott javaslat van, mely a vágómarhát végül is visszaemeli a garantált áras termékek közé. Ezt nem tartom a legszerencsésebb megoldásnak, mert szabályozási szempontból ennek túl sok gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a vágómarhánál jelenleg keresleti piac van - valószínűsíthető, hogy hosszú éveki g az is marad , vagyis a garantált ár és kvóta meghirdetése a piaci viszonyokra teljességgel hatástalan, csupán gesztus értékű lehet. A törvénymódosítás 6., 7., 8. és 12. §ait nagyon fontosnak tartjuk, mert az agrárpiaci szabályozást tekintve a földművel ésügyi miniszternek prioritást biztosít a különböző intézkedéseknél, a felelősségvállalás növelésével párhuzamosan. Megszünteti azt a semmivel sem magyarázható, mondhatnám úgy is, nevetséges gyakorlatot, amelyet az 1993. évi törvény biztosított. Nevezetese n az agrárpiaci technikákat és eszközöket a pénzügyminiszter és az ipari miniszter határozta el és gyakorolta, míg a földművelésügyi miniszter kvázi szakértői véleményező maradt. Ez a gyakorlat tarthatatlan volt, és jelentős károkat okozott a mezőgazdaságn ak, melynek alátámasztására elég csupán a legutóbbi búzaexporttal kapcsolatos bonyodalmakra utalnom. Nagyon jelentősnek tartom a 9. §t, mely azt írja elő, hogy az irányárat ezentúl nem a miniszter, hanem a terméktanács hirdeti meg, természetesen a miniszt errel egyetértésben. Ezáltal a terméktanácsoknak nő a felelősségük, úgy is mondhatnám, nagykorúvá válnak, és ez jelentős lépés a szakmai önkormányzás irányába. De ugyanezt a nagykorúsítást szolgálja a 11. § is, mely lehetővé teszi, hogy csak a terméktanács tagja juthat egyes esetekben - és ezt nagyon aláhúzva mondom - bizonyos kedvezményekhez. Az egész rendtartás csak akkor képes jól és hatékonyan betölteni szerepét - mint ahogy azt miniszter úr expozéjában is megemlítette , ha megfelelő, egységes adatszol gáltató rendszer alapján működik. Ennek megvalósítását szolgálja a 13. §. Az előbb már hivatkoztam az idei exportbúzaproblémára; pontosan ez is indokolhatta volna például a 18. § (2) bekezdésének módosítását, mely azt írja elő és azt a gyakorlatot vezeti be, hogy az engedélyköteles termékek kiviteli engedélyét az ipari és kereskedelmi miniszter adja meg, igaz, a földművelésügyi miniszter egyetértésével. Úgy gondolom, ez is egy olyan szabályozás, amikor is a sok bába közt elvész a gyerek. Sajnos az előterje sztő ezt a paragrafust nem érintette a törvénymódosításban, így azt képviselői módosító indítványokkal nem tudtuk megváltoztatni. Tisztelt Ház! Összességében a törvény módosítását, a mezőgazdasági bizottság módosító javaslatait, valamint az általa támogato tt javaslatokat jónak tartjuk, szükségesnek tartjuk, és az SZDSZ nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm a türelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) :
