Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FÜZESSY TIBOR, a KDNP
1483 nyilvánít és amit az alkotmány így ír elő. A nem kétharmados törvények kétharmados törvényként történő kezelése éppoly alkotmá nyellenes, mint ennek a folyamatnak az ellenkezője. Nemcsak alkotmányos érvek szólnak a strukturális kérdéseknek ebben a törvényben történő szabályozása - vagy legalábbis kétharmados szabályozása - ellen, hanem praktikus érvek is. Úgy gondolom, hogy a nemz etbiztonsági szolgálatok struktúrája számos fejlesztés, átszervezés lehetőségét és szükségességét hordozza magában. Ezért nagy hiba lenne ezeket a szervezeteket egy kétharmados törvénnyel bebetonozni. Én úgy gondolom, hogy a különböző kormányoknak - mint a hogy reményünk szerint a következő kormányzat nem biztos, hogy azonos lesz a jelenlegi kormányzattal , a következő kormányzatnak és kormányzatoknak is lehetőséget kell adni arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét és mindazt, ami nem igényel kétharmados szabályozást, a saját elképzelései szerint alakítsa ki. Maga az expozé is azt mondja: nincs egyedüli és nincs kizárólagos, nem kevésbé örök érvényű modell. A titkosszolgálatokra vonatkozó joganyagot mindenütt az adott kormányzati rendszer, a tá rsadalmat ért kihívások és a történelmi hagyományok határozzák meg. Miért akarja akkor a kormányzat utódaira is ezt a modellt rákényszeríteni? A miniszteri expozé és az indokolás a törvényjavaslat 10. §át teljesen megnyugtatónak találja. Ezzel a szakassza l kapcsolatban azonban ugyancsak bizonyos alkotmányossági gondok és praktikus gondok is felmerülnek. A 10. § szerint a kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter út ján irányítja. Amennyiben a kijelölt miniszter tárca nélküli miniszter, akkor ez a megoldás és a megfogalmazás is tökéletesnek mondható. A tárca nélküli miniszternek ugyanis az alkotmányban egy speciális helye, speciális helyzete van, amit a neve is mutat: az, hogy a tárca nélküli miniszternek nincs tárcája. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a kormány alá tartoznak. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány irányítja. A tárca nélküli miniszternek egy transzmissziós, közvetítő szerepe van. Tehá t helyes az a megfogalmazás, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány a tárca nélküli miniszteren keresztül irányítja. Ugyanez a megfogalmazás a honvédelmi miniszter esetében már kevésbé mondható tökéletesnek. Az alkotmány 35. §ának (1) bek ezdés c) pontja szerint a kormány irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját - tehát csak a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját , ugyanakkor a 37. § (2) bekezdése szerint a miniszterek vezetik az államigazgatás i feladatkörükbe tartozó ágakat és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Tehát itt a miniszter közvetlen irányítása az alárendelt szervek tekintetében egyértelmű. Nem akarok belebonyolódni abba a kérdésbe, hogy ebben a képben milyen szerepet tölt be a ho nvédség. Ugyanis a törvény valahol az első rendelkezései között azt állapítja meg, hogy a katonai biztonsági szolgálatok a honvédséghez tartoznak; a honvédséget - az alkotmány szerint - az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és a honvédelmi minis zter irányítja. Tehát ez az irányítási kérdés azért a katonai biztonsági szolgálatok keretében egy kicsit bonyolult. Én úgy gondolom, hogy mint irányítási kérdés, ez sem tartozik a kétharmados kötelezettségű rendelkezések körébe. Tehát nem feltétlenül kell ene ennek a törvénynek a keretében szabályozni; de ha itt kerül szabályozásra, akkor úgy gondolom, a megfogalmazást pontosítani kellene. A nemzetbiztonsági bizottság és a honvédelmi bizottság működésének szabályozása, úgy gondolom, nem egyeztethető össze t eljesen az alkotmánnyal. Az alkotmány 24. §ának (4) bekezdése szerint az Országgyűlés Házszabályban állapítja meg működésének szabályait. Helyes, nem helyes, jó vagy nem jó ez az intézkedés, de nem vitás, hogy az alkotmány a Házszabályra bízza az Országgy űlés és benne természetesen az Országgyűlés bizottságai működésének a szabályozását is. Semmilyen más törvény, így a nemzetbiztonsági törvény sem vállalkozhat az országgyűlési bizottságok működésének szabályozására. Ebben a törvényben legfeljebb azt lehetn e szabályozni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen bemutatási, szolgáltatási, adatszolgáltatási, jelzési és egyéb kötelezettséggel tartoznak a nemzetbiztonsági bizottsághoz. Egyébként a nemzetbiztonsági
