Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FÜZESSY TIBOR, a KDNP
1482 most már remélt megszületésig - elvezetett. A miniszteri expozé szerint a törvény előkészítése a Némethkormány ideje alatt megtörtént, az Antallkormány ideje alatt kiformálódtak a tervezet egyes intézményei, valamint az első normaszövegr észletek. Az igazi fordulat azonban csak az 1994. évi választásokat követően következett be, ekkor gyorsult fel - az expozé szerint - a kormányzati előkészítő munka. Megmondom őszintén, nekem Katona Béla miniszteri expozéja jobban tetszett. Ő ezt mondta: " Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azoknak, akik ebben a munkában a legtöbb feladatot vállalták: elődeimnek - a neveket kihagyom , akik elsősorban hozzájárultak ahhoz, hogy ennek a kormánynak tulajdonképpen már csak az - egyébként nem kicsi - egyeztető feladatot kellett elvégeznie ahhoz, hogy a törvényt beterjeszthesse a parlament elé." Félreértés ne essék: én nem a dicséretosztásban szeretnék előtérbe tolakodni, inkább jobb szeretnék az esetleges felelősségosztásnál hátul maradni, tudniillik egy olyan késedelemről van szó, amelyet két kormány és két parlament együttes erővel hozott össze, együttes erővel szülte meg ezt a törvényt - amennyiben meg fog születni , ugyanakkor együttes erővel hozta össze az alkotmányos késedelmet is. Sajnálom, hogy viszonyl ag kevés szó esett a vezérszónoklatokban és a miniszteri expozéban is arról a - véleményem szerint legsúlyosabb - kérdésről, amely a hatpárti egyeztetések során is felmerült: ez a törvény, illetve a törvény egyes részei kétharmadosságának a kérdése. Az alk otmány 40/A § (2) bekezdése szerint a rendőrségről szóló és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmány tehát éles különbséget tesz: a re ndőrségnél az egész rendőrségi törvényt, a rendőrséggel kapcsolatos minden törvényi szabályozást a kétharmados szabályozás rangjára emeli, ugyanakkor a nemzetbiztonsági törvénynél csak a nemzetbiztonsági tevékenységet akarja kétharmados szinten szabályozni . Szerény megítélésem szerint teljesen világos a törvény intenciója: az alkotmány csak a tevékenységet tekinti olyannak, amihez magasabb garancia szükséges - nyilván az alapvető jogok tiszteletben tartása miatt. A hatpárti egyeztetésen ezért többen - én ma gam is - azt kértük, hogy a törvénytől, tehát a kétharmados törvénytől külön kodifikáltassanak azok a részek, amelyek nem igényelnek kétharmados parlamenti egyetértést, vagy legalább - mint ahogy erre már többször is volt precedens a magyar parlament törté netében - az alkotmányügyi bizottság válassza szét a törvénynek azokat a részeit, amelyek nem igényelnek kétharmados parlamenti egyetértést, jelölje meg azokat, és azok ne kétharmados, hanem egyszerű szavazással hozassanak meg. A miniszteri expozé foglalko zott ezzel a kérdéssel, de úgy érzem, lakonikus rövidséggel, és az expozé megállapításait elfogadni nem tudom. Úgy gondolom, ha az alkotmány az egész törvényt kétharmadosnak kívánná tekinteni, akkor a megfogalmazása az lenne, hogy a rendőrségről és a nemze tbiztonsági szolgálatokról szóló törvény meghozatalához szükséges az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. Bizonyos ellentmondást is érzek abban a miniszteri érvelésben, amely szerint azért van szükség a teljes törvény kétharmados meghozatalára , mert a szervezet irányítása, felügyelete is egy olyan funkcionális kérdés, amely a tevékenységgel szorosan összefügg. Ellentmondás az is, hogy amíg a miniszteri expozé a kétharmadosság szükségességét bizonygatja, bejelenti azt, hogy egy országgyűlési hat ározati javaslat kerül beterjesztésre, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy 1997 végére előterjessze azokat a javaslatokat, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok struktúrájának újragondolására, újjászervezésére fognak vonatkozni. (11.50) Azért látom ebbe n az ellentmondást, mert ha most kétharmados erősséggel kell megszavazni strukturális kérdéseket, akkor miért kell jövőre egy országgyűlési határozat nyomán a struktúrát és a szervezetet megváltoztatni. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye ebben a kérdé sben teljesen egyértelmű: csak azt a törvényt szabad kétharmados többséggel szavazásra feltenni, amit az alkotmány kétharmadosnak
