Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KŐSZEG FERENC, az SZDSZ
1470 Soron következik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/1474. számon, a bizottságok ajánlá sait pedig T/1474/13. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy az előterjesztés tárgyalásának eddigi szakaszában a miniszteri expozé és a bizottságok véleménye már elhangzott. Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik k i álláspontjukat, a házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően 2020 perces időtartamban. Először a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának, Kőszeg Ferencnek adom meg a szót. Őt követi majd dr. Torgyán Józsefné Cseh M ária, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka, tekintettel arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja jelezte, hogy vezérszónoka október 30án ismerteti a frakció álláspontját. Megadom a szót Kőszeg Ferenc képviselő úrnak. ( 10.40) KŐSZEG FERENC , az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak, amely előttünk fekszik, hosszú története van, és szövege - amelyet elfogadni készülünk - kompromisszumok eredménye. Minden kompromisszum olyan, min t a félig töltött pohár: az optimista számára félig teli van, a pesszimista számára félig üres. A kompromisszumok részint az MSZP és az SZDSZ között folyó hosszú, de termékeny egyeztetési folyamat során jöttek létre, részint a rövid, intenzív hatpárti tárg yalások során. Nem volna illendő, ha az egyik kormányzópárt vezérszónokaként most a pohár üres feléről beszélnék, arról, amit a kompromisszumkeresés közepette nem sikerült elérni, hiszen ezt a törvényjavaslatot - remélhetően még további módosító indítványo kkal jobbítva - az SZDSZ el fogja fogadni. Beszédemben arra szorítkozom, hogy végigpillantva a törvény keletkezéstörténetén, jelezzem, milyen problémák megoldása várható el egy nemzetbiztonsági törvénytől, hogyan jelentek meg vitáinkban ezek a problémák és milyen megoldásokat találtunk rájuk. Sajó András írta, hogy mifelénk a tűzoltózenekarokról szóló törvényt a tűzoltózenekarok szokták készíteni. Ha ez így van, ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a törvény mindig a fennálló struktúrákat konzerválja és a sza bályozás tárgyával kapcsolatban a szervezeti érdeket jeleníti meg társadalmi érdekként. Tudjuk: a nemzetbiztonsági szolgálatok jelenlegi rendszere, amelyet a törvény némi módosítással rögzít, 1990 februárjában jött létre, a Dunagateügy közvetlen következm ényeként. Valójában az állambiztonsági szervezet elválasztása a rendőrségtől és a Belügyminisztériumtól, az SZDSZ követeléseként, már 1989 februárjában megjelent írásban is. Azóta azt is tudjuk, hogy a Belügyminisztériumba integrált szolgálatok elkülönítés e a minisztérium hivatali apparátusától - és egyúttal a szolgálatok elkülönítése egymástól is - nemcsak az akkori ellenzék követelései között, hanem a minisztérium belső reformterveiben is szerepelt. Ennek ellenére 1989 folyamán nem történt semmi. Az állam biztonsági szervezet és a róla szóló törvény bár szóba került, végül is sajnálatos módon nem szerepelt a politikai egyeztetőtárgyalások napirendjén, így bármilyen hosszan folytak is az előkészületek, a Dunagateügy kirobbanása után a zavar, a kapkodás köze pette nem volt másra mód, mint arra, hogy a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnökségének csoportfőnökségeit önálló nemzetbiztonsági hivatalokká kereszteljék át. 1990 óta számos nemzetbiztonsági törvénytervezet készült; az első még a Némethkormány idején, és voltaképpen a jelenlegi a harmadik törvényjavaslat, amelyet a kormány a parlament elé terjeszt - egyet az Antallkormány is benyújtott, majd sietve visszavonta. De a hivataloknak ezt az ad hoc kialakult rendszerét egyik sem próbálta meg mással felcseré lni. Gyuricza Béla fideszes képviselőtársunké az érdem, hogy a hatpárti tárgyalások során felvetette a szolgálatok struktúrájának kérdését. Nagy örömmel hallottam a miniszter úr expozéjában, hogy a