Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GAÁL GYULA, a számvevőszéki bizottság előadója:
1346 államháztartás gazdálkodásában, itt pusztán arról van szó, hogy nincsenek a helyükön bizonyos pénzösszegek, de ezek a pénzösszegek megvannak. Ez így önmagában nagyon megnyugtatónak hangzik, azonban egy zárszámadásnak nemcsak ez a kritériuma, hogy meglegyenek a pénzek valahol végül is, hanem az állam háztartási törvény alapján, a számviteli törvény alapján mi úgy gondoljuk, a kisebbség úgy gondolja, hogy ez az ország pénzügyeit irányító legfőbb szervnek is kötelessége, hogy hiteles számadást adjon a közpénzek elszámolásáról. Mindezek alapján a kisebbsé g véleménye az volt, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára nem bocsátható. Természetesen, miután a többség véleménye alapján idekerült, közreműködünk abban, hogy végül is ezek az itt jelzett problémák korrigálásra kerüljenek. Ettől teljesen külön kate gória, mint bevezetőmben említettem, a gazdasági, pénzügyi folyamatok értékelése. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Gaál Gyulának, a számvevőszéki bizottság előadójának. GAÁL GYULA , a számvevőszéki bizottság előadója : Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A számvevőszéki bizottság szintén két részre választotta a mondandóját: egy többségi és egy kisebbségi véleményt kívánunk előadni. Ezért én három pontban szeretném összefoglalni ezúttal csak a többségi álláspontot. A bizottság a törvényjavaslatot többségi szavazással - és itt elmondom akkor a szavazati arányokat, hogy ne okozzon ez problémát , 8 igen és 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett tartotta általános vitára alkalmasna k. Három pontban szeretném összefoglalni a többségi véleményt, amiben egyébként sok részben egyetértés volt a bizottság többségi és kisebbségi része között is. Először is a bizottság külön figyelmet szentelt annak a kérdésnek, hogy a zárszámadá sok megkapjáke az Országgyűléstől azt a figyelmet, amelyet egy demokratikus országban a parlamentben, a parlamenti tárgyalás során meg kell hogy kapjon egy zárszámadás, hiszen a kormány gazdálkodásának a beszámolójáról van szó. Arról van szó, hogy értékel ni kell egy adott év gazdaságpolitikáját, és abban az évben fölhalmozott közpénzeknek a szabályszerű, korrekt elszámolását ellenőrzi az Országgyűlés. A bizottság azt sajnálattal állapította meg, hogy megítélése szerint az elmúlt négy évben még nem sikerült kivívni a zárszámadásoknak azt a figyelmet a parlamenti munkában, amelyet megérdemelnének. Ezzel összefüggésben különböző javaslatok is fölmerültek a tárgyalás lebonyolítására vonatkozólag. Ezeket a javaslatokat majd az államháztartási törvény megvitatása során érdemes lesz előadni. Második megjegyzésem az, amiben szintén egyetértés volt a bizottság többségi és kisebbségi része között, hogy szerencsétlen dolognak ítélte meg a bizottság, hogy a Pénzügyminisztérium nem nyolc napon belül élt azzal az észrevé telezési lehetőségével, amelyet számára az államháztartási, illetve a számvevőszéki törvény biztosít. Ezért olyan viták alakultak ki, és olyan vitáknak leszünk a tanúi most is itt, a parlamentben, amelyek talán elkerülhetőek lettek volna akkor, hogyha a ké t szervezet közötti egyeztetés egy korábbi fázisban megtörténik. A harmadik megjegyzés, amit tenni kívánok - és itt tér el érdemben a bizottság többségi és kisebbségi részének véleménye , hogy mit lehet kezdeni azokkal a kifogásokkal, azokkal a problémákk al, amiket a Számvevőszék a jelentésében megállapított. A bizottság többségi része úgy ítélte meg, hogy azok a kifogások, azok az elszámolási problémák, amiket a Számvevőszék fölvetett, döntő részben a jelenlegi törvényi szabályozás rendezetlenségével függ enek össze. Egy másik része az alapintézmények, a költségvetési intézmények - legyenek azok központi intézmények, vagy önkormányzati költségvetési intézmények, - adatszolgáltatásainak hiányosságaiból adódó problémák, és harmadik szintje csak az, amely a
