Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
1344 nyilvántartási rendszer létrehozása, így a zársz ámadás elkészítéséhez rendre kevésnek bizonyul a beérkezett beszámolók összesítése. A valóságos adatok előállításához elengedhetetlen a fejezetekkel, és más költségvetéssel kapcsolatos intézményekkel a folyamatos egyeztetés és az idő szorításában az ezekbő l fakadó korrekciók visszacsatolása nem, vagy csak részlegesen történhet meg. De nem kis nehézséget okoz az sem, hogy szerencsétlenül egybeesik a zárszámadás és a következő évi költségvetési elgondolások formálásának időpontja, aminek két természetes követ kezménye van. Egyrészt nem teszi lehetővé, hogy az elkövetkező év irányelvei a megelőző év korrekt tényszámain alapuljanak, másrészt az átfedés szinte egyidejűleg jelenti ugyanazon szellemi kapacitás lekötését. A bizottsági vitá ban ennek ellenére tisztázódott, hogy az Állami Számvevőszék számos megjegyzése ellenére a zárszámadás fő összege érdemben nem változik, és a zárszámadás megfelel a teljesség elvének. A vitában résztvevők hangsúlyosan szóltak annak szükségességéről, hogy a z Országgyűlés tulajdonítson nagy jelentőséget a zárszámadás megtárgyalásának. Az értékelő munkát jelentősen megnehezíti azonban az a tény, hogy a zárszámadásban két kormány, egy választásra készülő és egy nyertes, meglehetősen determinált cselekvési térre l rendelkező kormány gazdaságpolitikájának értékelését kell elvégezni. Bár az új kormány egy pótköltségvetéssel a szükséges korrekciókat elvégezte, de ez objektíve nem lehetett visszaható hatályú. Sajnos, a beszámolási rendszer nem teszi lehetővé a határpo nt előtti és utáni szakasz folyamatainak megalapozott elemzését. Egy esetleges elutasítás - ellentétben az Állami Számvevőszék véleményével - nem az éppen most működő kormány munkájával szembeni bizalmatlanságként lenne felfogható, hanem az évek óta megval ósítatlan államháztartási reform következményeként kialakuló helyzetre való figyelemfelhívásként. A bizottságban többségi véleményként fogalmazódott meg az, hogy az Állami Számvevőszék alaposan kimunkált jelentését, az abban foglalt eltéréseket nem célszer ű leegyszerűsítve úgy közvetíteni azoknak, akik nincsenek a kellő ismeret birtokában, hogy - mondjuk - hiányzik 89 milliárd forint az elszámolásból. Megfogalmazódott, hogy elengedhetetlen az esetleges eltérések alapos, többoldalú elemzése, és csak ezek el végzése után célszerű a megfelelő következtetéseket levonni és közzétenni. Mivel ennek a munkának a legmegfelelőbb terepe az Országgyűlés plenáris ülése, a költségvetési bizottság koalíciós tagjainak többsége általános vitára alkalmasnak ítélte az 1994. év i költségvetés végrehajtásáról beterjesztett törvényjavaslatot, és azt a tisztelt Ház különös figyelmébe ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A költségvetési bizottság kisebbségi ál láspontját Csépe Béla úr ismerteti. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A többségi vélemény ismertetésekor nem hangzott el, hogy a költségvetési és pénzüg yi bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a zárszámadást 15 igennel, 10 nemmel és 2 tartózkodással. Ezt a kiegészítést azért voltam kénytelen megtenni, mert a számok mutatják, hogy én a kisebbségi vélemény előadásakor egy igen jelentős kisebbs égi véleményt tudok előadni. A 12 fős kisebbségi vélemény lényeges pontjai a következők: Alapvetően kifogásoltuk, hogy sajnos nem készült el a zárszámadással egyidőben a tbalapok és az állami vagyonkezelő szervezetek beszámolója, és ezért az államháztartá s lényeges pénzügyi összefüggései így tulajdonképpen nem tárgyalhatók.
