Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1334 1jével történt végrehajtása, a vízügyi igazgatóságok vállalkozási részlegeinek vállalkozásokká alakítása. A központi költségvetési fejezetek, intézmények '94. évi kiadása 612,4 milliárd forintot tett ki, a mi 140 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot és 111,3 milliárd forinttal volt több a '93. évi teljesítésnél. A kiadások növekedését az előző évhez képest a költségvetési támogatás 56,3 milliárd forintos emelkedése és a saját bevételek 61,7 milliá rd forintos növekedése tette lehetővé. Az összkiadások átlagosan 22 százalékos többletén belül az oktatás kiadásai több mint 23 százalékkal, a kulturális kiadások közel 29 százalékkal, az igazságszolgáltatás kiadásai 25 százalékkal, az egyéb ágazatok, mező gazdaság, közlekedés, hírközlés, vízügyi, adó- és egyéb információszolgáltatás, állami vagyonkezelés kiadásai döntően a saját bevételek növelése révén közel 24 százalékkal növekedtek az előző évihez viszonyítva. Figyelembe véve a tavalyi 19 százalékos fogy asztóiárnövekedést, ez azt jelenti, hogy '94ben e területeken jelentős reálértékemelkedés valósult meg. Lényegesen kisebb mértékben emelkedett, 18 százalékkal az államhatalmi és államigazgatási szervekre, 14,9 százalékkal a közbiztonságra, 9,3 százalékk al a tűz- és katasztrófaelhárításra, 17,6 százalékkal a védelemre, valamint a kutatásra fordított kiadás. A sportcélú kiadások a '93. évi, a sportegyesületek adósságelengedéséhez kötődő egyszeri kiadás megszűnése miatt közel 17 százalékkal csökkentek az el őző évihez képest. A kiadásnövekedés egynegyedét, a támogatásnövekmény közel felét a 25,6 milliárd forint összegű bérpolitikai intézkedések tették ki. A '93. évi bérpolitikai intézkedés szintrehozása 4 milliárd forintot, az egészségügy és a rendvédelem cél jai 9 milliárd forintot, a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer '94. január 1jei hatálybalépése 8,2 milliárd forintot, a köztisztviselők bérrendezése 3 milliárd forintot, az egyházi és alapítványi intézmények dolgozóinak bérkorrekciója 1,4 milli árd forintot igényelt. A központi költségvetési szervek az év folyamán 287,2 milliárd forint saját bevételt értek el, amely 62 százalékkal volt magasabb a tervezettnél, az 1993. évi teljesítést pedig közel 62 milliárd forinttal, 27,2 százalékkal haladta me g. A bevétel többsége az alaptevékenységből származott, a vállalkozási tevékenység bevétele az összbevétel, a saját bevétel és a támogatás 5,7 százalékát tette ki. A vállalkozási bevétel nagy része néhány intézménycsoportnál, a Magyar Televíziónál, a Magya r Rádiónál, a Tartalékgazdálkodási Igazgatóságnál, a közlekedési, vízügyi intézményeknél, a felsőoktatási és kutatóintézményeknél realizálódott. A bevételek túlteljesítése az államháztartás bizonytalanul prognosztizálható forrásaiból és az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök többletteljesítéséből származik. A vállalkozási tevékenység bevétele több mint 20 milliárd forinttal volt több a tervezettnél. A bevételek alakulása segítette az intézményeknél a többletfeladatok fedezetének részbeni megterem tését és az inflációval összefüggő dologi, felhalmozási kiadásnövekedések többleteinek ellentételezését. Az intézmények a vállalkozási tevékenység eredményéből 6,4 milliárd forintot fordítottak az állami alapfeladatok ellátására. Az alaptevékenység teljesí tése során 15,7 milliárd forint pénzmaradvány keletkezett, a vállalkozási tevékenységből pedig 6,6 milliárd forint eredmény realizálódott. A központi intézményi körben nyilvántartott inmateriális javak és tárgyi eszközök zárómérleg szerinti nettó értéke 1 011,7 milliárd forint volt. A felhalmozási kiadások nem érték el az éves értékcsökkenés mértékét, így a beruházások az elhasználódott eszközök pótlását nem fedezték. E vagyon 134,7 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal csökkent a nyitóértékhez viszonyítva. A központi intézmények átlagosan 314 ezer főt foglalkoztattak, a bérkiadás 140,8 milliárd forintot tett ki, az év során az egy főre eső éves átlagjövedelem 448 ezer forintot ért el. Az egy főre eső éves jövedelem 22,7 százalékkal emelkedett, döntően a közp onti bérpolitikai intézkedések eredményeként. A foglalkoztatott átlaglétszám 3157 fővel, az év végi zárólétszám pedig 10013 fővel csökkent az 1993. évi átlaglétszámhoz, illetve zárólétszámhoz képest. Tisztelt Ház! Nemcsak a központi költségvetési támogatás t érintően, hanem mint az államháztartás egyik alrendszeréről kívánok beszélni a helyi önkormányzatokról. A helyi
