Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1333 Ezzel az intézkedéssel önmagában természetesen nem indokolható az importnövekedés, arra azonban ráirányította a figyelmet, hogy a vámok piacvédelmi szerepének kiemel t jelentősége van. Ilyen indíttatásból - figyelemmel a nemzetközi szerződések keretei adta lehetőségekre - a mezőgazdasági termékek körében a régóta hangoztatott jogos piacvédelmi igények érvényesítésére életbe léptettük a GATTalapon egyébként is bevezeth ető agrárvámemeléseket. A vámjogi szabályozás területén a gyakorlati élet által felvetett problémákra reagálva olyan változtatásokra került sor, amelyeket az Európai Unió jogharmonizációs feladataiból következően a későbbiekben egyébként is életbe kellett volna léptetni, de a munka eredményességének, a vámbeszedési tevékenység hatékonyságának javítása érdekében már az elmúlt évre előrehoztuk megvalósításukat. Ezekkel az intézkedésekkel egyrészt növeltük a bevételek biztonságát, másrészt gyorsítottuk az áru forgalmat. A fogyasztáshoz kapcsolt adók 492 milliárd forintos előirányzata együttvéve közel 9 milliárd forinttal túlteljesült. Ebben az általános forgalmi adó kedvező alakulása volt a meghatározó, a fogyasztási adóból származó bevétel a pótköltségvetésben korrigált előirányzattól némileg elmaradt. Az áfabevétel '93hoz viszonyítva '94ben jelentősen nőtt. Ehhez a lakossági vásárlások növekedésén túl nem elhanyagolható mértékben járult hozzá a pénzintézeti és a költségvetési intézményi beruházások kiugróan magas többlete, valamint a kedvezményes áfakulcs '93. augusztus elsejei 4 százalékos emelése. A fogyasztásiadótételek '94ben 3 ízben is emelkedtek, viszont az adóbevétel növekedése egyes termékeknél, például a cigarettánál - a feketegazdaság további térn yerése miatt - az előzetes számításoktól elmaradt. A szükséges következtetéseket a kormány levonta. Egyfelől intézkedéseket tett és tesz a jövedéki termékeknél az adóbeszedés, az ellenőrzés javítására, másfelől jövőre mellőzni kívánja a fogyasztási adó éve n belüli többszöri emelését. A személyi jövedelemadóztatás rendszerében '94ben jelentős változás történt. (10.10) Így például adóalapcsökkentő kedvezmény lett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, melynek eredményeként a lakosság nettó jövedelempozíc iója 5 százalékponttal javult. Egységessé vált a természetbeni juttatások adóztatása, a kamatadója először 10 százalékra, majd évközi törvénymódosítással nulla százalékra csökkent. Az adótáblában a nullakulcsos sáv határa 100 ezer forintról 110 ezer forint ra nőtt, a legfelső 40 százalékos kulcs helyébe 44 százalékos adómérték lépett. Mindezek hatására a lakosság '94ben 41 milliárd forinttal több személyi jövedelemadót fizetett be, mint az előző évben, így a költségvetés bevétele 243,5 milliárd forint, az ö nkormányzatok személyi jövedelemadóból származó bevétele 61,3 milliárd forint lett. Az állami adóhatóság egyik kiemelt feladata volt '94ben az adóbehajtás gyakorlatának felülvizsgálata, az adóhátralékok fokozott behajtása. A megtett intézkedések hatására a '93. évi 37 milliárd forint beszedett tartozásnál mintegy 20 százalékkal több hátralék behajtására került sor. '94 végén közel 19 ezer adóssal szemben mintegy 39 milliárd forint kintlévőségre volt folyamatban végrehajtás. A növekvő összegű hátralék behaj tása ellenére '94ben a behajthatatlan tartozások állománya tovább nőtt. Tisztelt Ház! A központi költségvetési szervek gazdálkodásában, a központi intézményrendszer szervezet- és feladatstruktúra átalakulásában '94ben számottevő haladás nem történt. Az 1 994. évi pótköltségvetési elvonások, az infláció miatti kiadásnövekedés ellensúlyozása érdekében több fejezetnél, illetve intézménynél belső átszervezéseket, feladatok volumenének csökkentését, létszámleépítést kellett megvalósítani. Nagyobb jelentőségű sz ervezeti változás volt a Magyar Tudományos Akadémia köztestületté alakítása, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megszüntetése, feladataik és szervezeteik átcsoportosítása az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, a Tartalékgazdálkodási Igazga tóság átalakulásának előkészítése és 1995. január
