Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1299 Azok a példák, amelyeket felhoztam, valójában egy jövedelemstat isztikára áhítoznak. A szöveg, amely rendelkezésünkre áll, nem teszi világossá, hogy itt egy valódi jövedelemstatisztika felvételére sor kerülhete vagy sem. 1992ben készült egy jövedelemstatisztika Magyarországon, önkéntes adatbevallás alapján; az eredmé ny nem volt megnyugtató. Az adatok elemzése arra utalt, hogy elsősorban a magasabb jövedelmi kategóriáknál bizonybizony a bevallás nem teljesen tükrözte a realitásokat. Most vajon mi a helyzet? Megvane a bizalom a magyar társadalomban? Hajlandó lesze ob jektív és őszinte adatokat adni a megkérdezett akkor, ha látja, hogy nevének és címének feltüntetésével együtt rögzítik az adatokat? Azt hiszem, hogy a statisztikai törvény erre akar biztosítékokat, és részben ez az oka annak is, hogy törvényben kell rende lkezni erről a kötelező adatszolgáltatásról. Ugyanakkor egy reális jövedelemstatisztika elengedhetetlen a szociális ellátórendszer átalakításának korszakában. A törvényjavaslat kötelező adatszolgáltatásról ír, de a szöveg nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kötelező adatok mellett ott legyenek az állampolgároktól megkérdezett, de önkéntes bevallásra támaszkodó adatok is, hiszen amit egy törvény nem tilt, azt megengedi; gondolom, ez egy általánosan érvényes jogelv. Nagyon fontosnak tartanám, hogy kiegés züljön - méghozzá önkéntes adatszolgáltatás alapján - a tervezett adatfelvétel egy ilyen jövedelemstatisztikai résszel, hiszen az a tapasztalat, hogy az emberek jó része önként vállalja ezen adatok megadását. Természetesen megfelelő ismereteket kell adni a z embereknek, és világossá tenni számukra azt, hogy nem az adóhivatalban fognak kikötni ezek a bevallások, hiszen a statisztikai törvény ezt egyértelműen garantálja számukra. A következőkben néhány, csak félig rosszkedvű megjegyzést szeretnék mondani az el őterjesztés házszabályszerűségével kapcsolatban. Ugye, az a kívánalom, hogy egy törvényjavaslat ismertesse annak társadalmi és gazdasági kihatásait; a társadalmi kihatásokról, a dolog szükségességéről itt egyértelműen meggyőződhetünk az indoklás elolvasásá val. Az, hogy mibe kerül ez az egész, arról nem találtam a törvényjavaslatban részleteket, ezért mondom, hogy csak félig kellemetlen a megjegyzés, hiszen kezünkben van a költségvetés, ahol már látni lehet, hogy egy 150 milliárdos tételt erre a célra... (Za j, közbeszólás a KDNP soraiból: Milliós!) ... - milliós, köszönöm szépen a korrekciót , tehát 150 milliót erre a célra elkülönítettek a Statisztikai Hivatalnál, és megítélésem szerint ez egy reális összeg. Tehát ebből el lehet végezni és fel is lehet dolgo zni feltehetőleg a beérkezett adatokat. A kereszténydemokraták mégis elhatározták, hogy minden egyes olyan törvénynél, ahol az előterjesztő nem teljesíti teljeskörűen ezt a háttérszámítási szolgáltatási kötelezettséget, ezt szóvá tesszük. Most csak azért t esszük szóvá, hogy nem onnan derül ki, ahol van, de egyébként látnivaló, hogy e tekintetben a kormányzat felkészült. Tehát itt nem fogok olyat javasolni, hogy akkor vessük el, alkalmatlan meg ilyesmi. Engedjék meg, hogy arra is felhí vjam a figyelmet, amire némi célzást tesz az indoklás, hogy egy 2 százalékos minta már a területi, regionális különbségek feltárására is alkalmas. Ezek megint olyan adatok - függetlenül attól, hogy jövedelemstatisztika lesz vagy nem lesz vagy milyen mérték ű lesz , amelyekre borzasztó nagy szükség van. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy időnként a minta viszonylag kis voltára, 2 százalékos voltára, az ezzel kapcsolatos hibákra hivatkozva a regionális adatszolgáltatást, az erre vonatkozó számítások elvégzését nem s zívesen vállalják azok a szakemberek, akik a teljes körű adatok birtokához szoktak. Jól tudjuk, hogy egy bizonyos hibahatárt jelenthet a mintavétel, de éppen az általam is nagyra becsült szakmai színvonal - amelyet Bihari Mihály képviselőtársam mondott - t ulajdonképpen lehetővé teszi azt, hogy egy meghatározott hibahatárral, de jól használható és a területfejlesztés, a regionális politika számára is lényeges elemzések készüljenek el ebből a - mondjuk így - rendszerváltás közepén működő vagy lezajló mintából . Úgy érzem, hogy ezekre a kérdésekre jobban ki kellett volna térni az anyagban. Az előterjesztők mintha elsősorban azt a célt tartották volna a szemük előtt, hogy van egy törvényi kötelezettség, ez a
