Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1298 és a politikai döntéshozók szintén tudomást szerezzenek a számukra figyelembe vehető, döntéseiket esetleg befolyásoló adatokról, tényekről, folyamatokról, tendenciákról. Mindezekre tekintettel a Szocial ista Párt frakciója nevében elfogadásra javasolom és ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánykoalíció padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Surján Lászl ó képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Az előttem szóló Bihari Mihály képviselőtársam sok mindent elmondott abból, amit mondani akartam, de így is kénytelen vagyok néhány fontos szemp ontra fölhívni a figyelmet. Úgy érzem, nagyon sokfajta módon lehet tekinteni Magyarországra. Ha valaki egy külföldi szemüvegén át nézi az országot, akkor épülő, fényes bankházakat lát, tovasuhanó autókat, egy világváros forgatagában találja magát. Ha ellen zéki politikus az illető, akkor azt látja, hogy az ország rövidesen tönkremegy, és a katasztrófától már csak az menthet meg, hogyha a kormány átadja a hatalmat az ellenzéknek. Újabban, persze, a vészharangkongatásban a tisztelt Pénzügyminisztérium is előke lő szerepet szokott játszani. Ha kormánypártiak nézik a helyzetet, akkor elismerik, hogy ez nagyon nehéz, hiszen az előző kormányok már mindent tönkretettek, de a legjobb úton vagyunk, hogy kiemelkedjünk a bajból. Nos, valóban, mi az objektív helyzet? Azt hiszem, ez az egyik legizgalmasabb kérdés; és akik ilyen sémákon át nézik a világot, azok, nem tudom, hogy mennyire érzik, érzékelik azt, hogy mi is történik az országban, hogy hány reményvesztett ember van, hányan aggódnak amiatt, hogy hideg lesz a lakásb an, hogy nem tudják megfizetni a minimálbér nagyságrendű távfűtési számlát. (18.10) Feltehetjük a kérdést, hogy miből él az a 20 ezer forint jövedelmű rendőr, aki 8000 forinttal törleszti a kamatmentes lakáskölcsönét, a másik 8000rel a kamatos lakáskölcsö nét és a maradék 4000ből tartja el magát és családját. Miből élnek az emberek, mennyiből élnek az emberek? Erre a kérdésre, bátran állíthatom, hogy nem tudnak a tisztelt kormányzati tényezők igazán felelni. Számomra eléggé megdöbbentő az, ami itt a család i pótlék körül történt. Hallottuk tavasszal, hogy ilyenolyanamolyan megszorításokra készül a kormány, ezek közül jó néhányat tisztelt kormánypárti képviselőtársaim javaslatára levettek a napirendről, másokat az Alkotmánybíróság kérdőjelezett meg, s emlék szünk arra, hogy az elképzelés az volt, hogy a családi pótlék változtatásainak hatására a második félévben 9 milliárd forinttal megkönnyíthető a Pénzügyminisztérium ez irányú kiadása. Most megkaptuk a '96os költségvetési tervezetet, és tudjuk, hogy egésze n másnak kell lennie a családi pótléknak, hiszen történt, ami történt, de lám, mi van abba beírva? 18 milliárddal - tehát ugyanazon a szinten, mint ami volt - kisebb az, ami rendelkezésre áll. Azt gondolom, ilyen értelemben rettenetesen nagy szükség lenne tudni azt, hogy mi a valós helyzet az országban, ezért igazából elvileg mindenképpen támogatni tudom ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Ezzel a néhány példával szerettem volna bemutatni, hogy milyen jelentőségű az, hogy megfelelő ismeretek álljanak r endelkezésre, ezek birtokában ugyanis talán elkerülhető néhány ámokfutásszerű pusztítás, amely, mondjuk, a szociális ellátórendszert érinti. Közelebbről vizsgálva azonban ezt a törvényjavaslatot, néhány problémát észrevesz az ember. Így a 3. § - amely leír ja, hogy mit is fognak vizsgálni a mikrocenzusban - egy felsorolást tartalmaz általában; egy olyan pontja van, ahol megmagyarázza, hogy mire gondol: gazdasági aktivitás (a megélhetés forrása).
