Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1295 statisztikai törvény, mely szabályozza a KSH elnökének adatgyűjtéselrendelési jogkörét. Ez alapján, valamint a személyes adatok véde lméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a mikrocenzus végrehajtásáról ezek miatt külön törvényben kell rendelkezni. A mikrocenzus felvételi tematikája az ENSZ kilencvenes európai népszámlálási alapprogramjára épül, ugyanakkor igazodik a több mint százéves múltra visszatekintő magyar népszámlálások hagyományos felvételi programjához, illetve a mai kor követelményeihez, a társadalmi és tudományos élet elvárásaihoz. Az 1990. évi népszámlálás eredményei még csak a kezdetét jelenthették a politikai és gazdasági élet azon változásainak, melyek a korábbiaktól gyökeresen eltérő irányú és intenzitású folyamatokhoz vezettek. Az azóta eltelt időszakra visszatekintve bizonyosan állítható, hogy a magyar társadalom átalakulá sa több lényeges összetevőjét tekintve mélységében, méreteiben meghaladta az előző évtizedek során regisztrált változásokat. A mostani összeírás az elmúlt öt év tapasztalatai, társadalmigazdasági változásai feltérképezéséhez, a döntések előkészítéséhez sz ükséges információkat biztosítja. A 2 százalékos mikrocenzus adatfelvétele körülbelül 80 ezer lakásban valamivel több mint 200 ezer személyt érint. Az összeírásra kerülő lakásokat az 1990. évi népszámlálás címanyagából véletlenszerűen fogják kiválasztani. A mikrocenzus megszervezése, az adatgyűjtés szakmai irányítása, az adatok feldolgozása és közzététele a KSH feladatai közé tartozik. A helyszíni adatfelvételt kiképzett számlálóbiztosok végzik, akik e tevékenységi körükben hivatalos személynek minősülnek. Az adatfelvételre jövő év, 1996 áprilisában kerül sor. A felvétel egyedi kérdőíveken, interjú módszerével történik. A mikrocenzus összeírása után a gyűjtött adatokat a levéltári törvényben meghatározott időn belül, kizárólag statisztikai célra lehet majd f elhasználni, illetve azokba csak az érintett személy tekinthet bele. Az adatok feldolgozása és teljeskörűsítése után az információk közzétételére 1996 végén, illetve '97 elején kerül sor. A mikrocenzusból származó információk a társadalmigazdasági átalaku lás folyamatát mutatják be a demográfia tudományának szemszögéből, ugyanakkor mintegy félidejű eredményekről számolnak be az előző és a következő, az ezredfordulóhoz kapcsolódó népszámlálás között. A kifejtett indokokra tekintettel kérem a tisztelt Országg yűlést a javaslat megtárgyalására és elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Bihari Mihálynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, aki kivételesen a helyéről kíván felszólalni; őt követi majd Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megállapodásunk szerint a pulpitus elől beszélnek a képviselők, de most külön körülmén yek forognak fenn. Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, és köszönöm a lehetőséget, hogy innen szólhatok; ezt egyszerűen a gipsz, ami a lábamon van, teszi indokolttá. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Or szággyűlés! Nem túl érdekes, nem is igazán izgalmas és nem is terjedelmes törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház asztalán, viszont annál jelentősebb ez a törvényjavaslat. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: mi indokolja azt, hogy országgyűlési döntés szülesse n egy mikrocenzusos statisztikai felmérésről, illetve azt, hogy törvény formájában szülessen meg ez a javaslat. Erre könnyen lehetne egy formáljogi érvvel válaszolni, nevezetesen azzal, hogy az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról így rendelkezik. Úgy rendeli, hogy mind a teljes körű statisztikai
