Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
1294 területen, hiszen ha visszapillantunk az elmúlt öt évre, akkor több mint 35 jelentős módosítás történt a törvényen. Én bízom benne, hogy ez csökkenni fog, és eljutunk egy olyan állapothoz, amikor ez a törvény a költségvetésre és az állampolgá rok zsebére is úgy fog hatni, hogy ezt a társadalom képes tolerálni, elfogadni és megfelelő biztonsággal betartani. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem dr. Szabó Iván urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhan gzottakra. (Dr. Szabó Iván: Igen.) Igen. Megadom a szót dr. Szabó Ivánnak. DR. SZABÓ IVÁN (MDF) : Elnök Asszony! Azt szeretném közölni, hogy a jövő heti zárószavazás előtt fognak az előterjesztők - figyelembe véve, hogy az alkotmányügyi bizottsá g mit fog előterjeszteni - zárszót mondani. (17.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslat feletti határozathozatalra holnapi ülésnapunkon kerül sor. A népesség egy része szem élyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik a népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat álta lános vitája a lezárásig . Az előterjesztést T/1452. számon, az önkormányzati bizottság ajánlását pedig T/1452/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Csiha Judit államtitkár asszonynak, a napirendi pont előadójának. DR. CSIHA JUDIT igazság ügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A népszámlálások hosszú ideig csak az állam erejének, katonai és gazdasági teherbíró képességének felmérésére szolgáltak. A modern népszámlálások, amely ek az európai országokban a XVIIIXIX. században alakultak ki, nemtől, kortól, nemzetiségi hovatartozástól és társadalmi helyzettől függetlenül már mindenkire kiterjedtek. Magyarországon modern népszámlálást először 1870ben tartottak, azóta tízévenkénti g yakorisággal hajtják végre a teljes körű összeírást, amely a népesség és a lakásállomány legfontosabb adatainak számbavételét, feldolgozását és közzétételét jelenti. A teljes körű népszámlálások tízévenkénti gyakorisággal történő végrehajtása a XX. század végére az egész világon általánossá vált. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején mindössze öt országban nem került sor népszámlálási adatfelvételre. A hazai társadalmigazdasági folyamatok felgyorsulása miatt, hasonlatosan az egész világon leza jlott folyamatokhoz, egyre növekvő és a demográfia más területeit is érintő információigény kielégítésére mind az egyes országok, mind a nemzetközi statisztikai szervezetek keresik a megoldásokat. Az egyik megoldási lehetőség a népszámlálások gyakoribb meg tartása, a másik pedig a reprezentatív mintavételen alapuló kis népszámlálások, az úgynevezett mikrocenzusok végrehajtása. Ez utóbbit az ENSZ statisztikai szervezete a hatvanas évek eleje óta ajánlja tagországainak. Magyarországon a hatvanas évtizedben két , a hetvenes és nyolcvanas évtizedben pedig egyegy mintavételes mikrocenzus tartására került sor. Magyarországon a népszámlálások végrehajtását mindig törvény vagy törvényerejű rendelet szabályozta. A cenzus közti időszakokban eddig lebonyolított mikrocen zusok jogszabályi alapját a Központi Statisztikai Hivatal elnökének rendelete képezte. 1990ben azonban megszületett az új
