Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Határozathozatal a devizáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
1282 megerősíteni, megtartani, és ezt felhasználva a pol itikai, állami, államigazgatási életben illegális eszközökkel pozíciókat szerezni vagy döntéshozó személyeket megengedhetetlen eszközökkel befolyásolni. Ezzel a megfogalmazással egyértelművé tehetjük, hogy a szolgálatok nem a rendőrsé g kompetenciájába tartozó területen akarják feladatkörüket ellátni. Ezen változások beépítésével megítélésem szerint választ kaptunk a korábbi tárgyalások során egyébként joggal felvetett kérdések és a problémák túlnyomó többségére. Az előkészítéshez tarto zik még, hogy a törvényjavaslatot véleményezésre megküldtük az újonnan hivatalába lépő adatvédelmi biztosnak, aki a javaslatot alapjaiban jónak tartotta, alkotmányossági kifogásokat nem emelt; a normaszövegezésre vonatkozó egyéb észrevételeit a parlamenti vita során hasznosítani fogjuk. A hatpárti tárgyalások, valamint a bizottsági ajánlások elkészítése során - elsősorban a más logikájú megközelítés miatt - néhány témakörben eltérő álláspontok fogalmazódtak meg. Néhány szót ezekről a kérdésekről: szükség va ne öt szolgálatra, nem vezete a struktúra párhuzamosságokhoz, költségvetési többletkiadáshoz. A katonai, polgári, hírszerzési, elhárítási területek mentén létrejött szétválás elsősorban garanciális okokból történt. Ez egyrészt magában foglalta a Belügymi nisztériumtól való teljes és következetes függetlenség megteremtését, másrészt a civil kontroll lehetőségének biztosítását, egy információs túlhatalom kialakulásának meggátlását. Ezek olyan alapértékek, amiket ma is vállalnunk kell. A társadalomban talán j oggal váltana ki visszatetszést bizonyos centralizációs törekvések megjelenése. Ez a struktúra az elmúlt öt évben életképesnek bizonyult. A szolgálatok ilyen osztott szervezetrendszerben megfelelő módon ellátták alapfeladataikat. Természetesen mindez nem z árja ki a struktúra újragondolását, de célszerű mindezt az új alkotmány kidolgozásának tapasztalatai birtokában - az államháztartási reform konkrét megvalósulási módjával összekapcsolva - megtenni. Ezért a törvényjavaslat tárgyalásával egyidejűleg beterjes ztünk egy országgyűlési határozati javaslattervezet, ami elfogadása esetén arra kötelezné a kormányt, hogy a jövő év végén valamennyi alkotmányossági, szakmai és pénzügyi szempontot mérlegelve készítsen előterjesztést a szolgálatok struktúrájáról, az esetl eges átszervezés irányáról és a lebonyolítás konkrét módjáról, ütemezéséről. A nemzetbiztonsági bizottságban konszenzus mutatkozott a tekintetben, hogy a törvény elfogadására feltétlen szükség van, és a szolgálatok ad hoc jellegű újabb, ideiglenes átszerve zésére nem kerülhet sor. E kérdéshez kapcsolódva felmerült, hogy ne az egész törvényt fogadja el a tisztelt Ház kétharmados arányban, csak a szűk értelemben vett nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó alapszabályokat. Megítélésünk szerint ez több szempon tból sem járható út. A nemzetbiztonsági tevékenység mint feladatrendszer, a hozzá kötődő eszközrendszer, a kormányzati irányítási jogosultságok, a parlamenti ellenőrzés jogosítványai és végül a tevékenységet megvalósító szervezetek olyan funkcionális, egyb efüggő egységet képeznek, amiket azonos elvek és garanciák mellett kell meghatározni. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a mindenkori kormánypártok - egyszerű többségüknél fogva - akár megnyirbálják a parlamenti ellenőrzést, akár a rendőrséghez kapcsolják a nemzetbiztonsági tevékenységet, akár tucatszám hozzanak létre titkosszolgálatokat az állampolgári jogok esetleges korlátozására. A szervezetrendszernek ugyanolyan fontos garanciális jelentősége van, mint a feladatoknak. Indokolt tehát annak elfogadását is minősített többséghez kötni. Egyébként technikailag sem valósítható meg, hogy válogassunk a paragrafusok között, és kivegyük a szervezetrendszerre vonatkozó szabályokat a minősített többség igénye alól, mert a javaslatban alapvető garanciaként a feladatok az egyes szolgálatokhoz kötődően kerültek meghatározásra. Felmerülhet a kérdés, hogy a beszédem elején vázolt folyamat eredményeként véglegesen összeállított normaszöveg mennyiben felel meg a demokratikus országokban működő szolgálatokra vonatkozó jogi köv etelményeknek. Az előkészítő munka során vizsgáltuk több ország
