Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Határozathozatal a devizáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
1283 titkosszolgálatainak struktúráját, feladatkörét, parlamenti ellenőrzését és felügyeletét, a titkos információgyűjtés engedélyezési eljárását. Arra a megállapításra jutottunk, hogy nincs sem eg yedüli, sem kizárólagos és még kevésbé örök érvényű modell. A titkosszolgálatokra vonatkozó joganyagot mindenhol az adott kormányzati rendszer, a társadalmat ért kihívások és a történelmi hagyományok határozzák meg. Nincs tehát modellje a demokratikus jogá llam alapintézményeit védő és óvó rendezőelvek érvényesülésének, amik mentén működnek a nemzetbiztonsági szolgálatok. (sic!) Ezek az elvárások, alapelvek pedig a következők. A nemzetbiztonsági szolgálatok nem lehetnek pártpolitikai érdekek által vezéreltek , nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem másodlagos eszközként a pluralizmus talaján folyó pártpolitikai küzdelmekben. Tevékenységük ebben az összefüggésben csak az alkotmányos rendet jogellenes módon megváltoztatni, megzavarni igyekvő és a jogállami érté keket, intézményeket támadó törekvések felderítésére és felszámolására irányulhat. A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése az ország szuverenitásának érvényesítésében és alkotmányos rendjének védelmében ragadható meg. Ezek olyan kiemelt súlyú állami ér dekek érvényesítését jelentik, amelyhez a szolgálatoknak megfelelő akciószabadságot kell kapniuk. A jogállami kormányzattal szemben támasztott követelmény nem a gyengeség, hanem az állami döntések hatékony és törvényszerű végrehajtása. A demokratikus állam nem azonos az eszköztelen végrehajtó hatalommal, hisz a demokratikus működésnek az is feltétele, hogy az államnak a fenyegető, alattomos támadásoktól meg kell tudnia védeni a jogállam alapvető intézményeit, így az állampolgárok életét és biztonságát is. A törvénynek arra kell lehetőséget biztosítania, hogy a szolgálatok gyorsan változó világunkban is adekvát és kellő hatékonyságú választ tudjanak adni a társadalmat ért kihívásokra és támadásokra. (16.40) A szolgálatok nem folytathatnak öntörvényű, önmagáér t lévő tevékenységet, így mind a feladatok tervezése, mind a konkrét megvalósítás során igazodniuk kell az ország külső és belső biztonsági helyzetéhez, az ebből adódó reális kihívásokhoz és társadalmi szükségletekhez. Ezt hivatott tovább erősíteni és bizt osítani a közvetlen miniszteri irányítási jogkör megteremtése, valamint a szolgálatok időszerű és hangsúlyos feladatainak a kormányzat részéről történő állandó kijelölése. Az elmondottakból az is következik, hogy a szolgálatok nem jogon kívüli szervezetek. Rájuk is érvényes az állami szférára jellemző alapelv, miszerint az állampolgárok irányába csak törvényi felhatalmazással és annak keretén belül léphetnek fel. A nemzetbiztonsági szolgálatok az állampolgárok alapvető személyiségi jogait csak a törvényben meghatározott feladatok ellátására, az ahhoz szükséges mértékben és módon korlátozhatják. Természetesen kontrollálni kell, hogy a szolgálatok betartjáke a törvényeket, ezen belül az előbb említett arányosság követelményét. Ennek megfelelően a javaslat ige n széles jogosítványokat biztosít a törvényességet felügyelő nemzetbiztonsági bizottságnak. E jogosítványokat a kialakult hazai gyakorlaton messze túlmenően, a nemzetközileg elfogadott elvek szerint határozza meg a javaslat. A hatalmi ágak megosztása értel mében ez az ellenőrzés azonban nem válhat operatív irányítássá, hiszen a szolgálatok a végrehajtó hatalom eszközeiként működnek. Ezek azok az elvek, amelyek minden demokratikus állam nemzetbiztonsági szolgálatára vonatkozó jogszabályokban megjelennek; ezek et maradéktalanul tartalmazza a törvényjavaslat, érvényesülésükre pedig megfelelő garanciákat ír elő. Ez a törvény olyan részletes szabályozást ad, amelyet véleményem szerint mind a társadalom, mind az érintett szakmai körök régóta várnak, ezért elfogadása további halasztást nem tűr. Emellett szólnak a korábban említett formáljogi érvek, a jogrendszer több normája utal vissza a ma még nem létező nemzetbiztonsági törvényre. Továbbá: az állam polgárainak is egyértelművé kell tenni, hogy a szolgálatok mely ese tekben léphetnek fel, és milyen eszközökkel védhetik a demokratikus államrendet. A szolgálatok az elmúlt öt év során bebizonyították, hogy képesek feladataik ellátására, megtalálták helyüket a jogállami szervezetrendszerben. A további eredményes és hatékon y munka
