Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Határozathozatal a devizáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
1281 minden olyan általános tájékoztató jelentést, amely az ország nemzetbiztonsági helyzetével, illetve a szolgálatok működésével kapcsolatos. Azt szer etnénk biztosítani, hogy a bizottság a szolgálatok tevékenységével kapcsolatban állandóan képben legyen, a tagok tudják, hogy mi történik a szolgálatok körül. A törvény megteremti annak külön nevesített jogi alapját, hogy a bizottság állampolgári panaszok alapján is vizsgálhassa a szolgálatok működésének törvényességét. A bizottság ellenőrző tevékenységének eljárási elemeit a javaslat azért rögzíti, hogy a bizottság kompetenciája ne az aktuális politikai erőviszonyoktól függjön, hanem a törvény által biztos ított és rendezett legyen, ami garancia a mindenkori ellenzék jogainak érvényesítéséhez. A hatpárti tárgyalások alapján egységesen rendeztük a bizottság elnökének és tagjainak jogosítványait. Az igen erős parlamenti felügyelet, illetve egyéb tevékenysége s orán a bizottság természetesen védett, államtitkot tartalmazó információk birtokába kerül, ezért elengedhetetlen a tagok előzetes biztonsági ellenőrzése, majd védelme. Az ellenőrzés szabályainak kialakítása során maximálisan figyelembe vettük a képviselők személyiségi jogainak védelmét, a képviselői méltóság megőrzésének fontosságát. Újrafogalmazásra és pontosításra került a nemzetbiztonsági szolgálatok és az állami, illetve a gazdálkodó szervezetek együttműködése. Szűkült az a kör, ahol a szolgálatok kötel ező munkaviszony létesítését kezdeményezhetik. Hosszas egyeztetést követően kerültek kialakításra a nemzetbiztonsági ellenőrzés garanciális szabályai. A kockázati tényezők felderítésére hivatott ellenőrzést csak az érintett tudtával, előzetes írásbeli bele egyezésével lehet lefolytatni. Az ellenőrzésnek alkotmányosnak kell lenni, a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és egyéb biztonsági követelményekkel. A szolgálatok megállapításairól az érintett személyt, a bűncselekményekre utaló adatok kivételével, tájékoztatni kell. Ezek a részleteiben kidolgozott, ezért a törvényben viszonylag nagy terjedelmű eljárási szabályok nem azt jelentik, hogy a szolgálatok legfőbb tevékenységét az ellenőrzések jelentenék, hiszen mindez csak a feladatrend szer töredékét foglalja magában. (16.30) A részletes eljárási szabályokkal a szükséges garanciák megteremtése volt a cél. Ugyanezen okból szerepelnek a törvény mellékletében a biztonsági kérdőívek. E témakör szabályozásánál nagyon sokat merítettünk a nálun k sokkal erősebb demokratikus hagyományokkal rendelkező országok tapasztalataiból, megoldási módszereiből: így például Hollandiáéból és Németországéból. Mindenütt az a bevett gyakorlat, hogy az állam - saját működésének biztonsága, valamint megerősített in formációinak védelme érdekében - a legfontosabb munkaköröket betöltő polgárait ellenőrzésnek veti alá. A javaslatban szereplő eljárások és módszerek korántsem a legszigorúbb megoldás adaptálásával kerültek megfogalmazásra. További garanciák kerültek beépí tésre a miniszteri irányítási jogkör tekintetében. Külön hangsúlyt helyeztünk az irányítási aktusok kötelező dokumentálására, a pénzügyi hatékonysági ellenőrzés kiszélesítésére, valamint a legfontosabb belső szabályzatok miniszteri jóváhagyásának megteremt ésére. A konkrét normaszövegezésnél a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatköréből - kompromisszumok eredményeként - kihagytuk a "szervezett bűnözés" kitételt, de természetesen a hivatal továbbra is felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügy i biztonságát veszélyeztető, leplezett törekvéseket. Ennek megfelelően a hivatal hatásköre nem a szervezett bűnözés mentén, hanem a leplezett jogellenes tevékenység kiemelt súlyánál, minőségénél fogva került meghatározásra. Így a szolgálatok általános felh atalmazást kapnak olyan magatartások felderítésére és elhárítására, amelyek jelentőségük miatt a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi biztonságát veszélyeztethetik. Ilyeneknek tekintjük a nagy értékű privatizációs visszaéléseket, a pénzhamisítást és a pé nzmosást többek között. Ugyancsak felhatalmazást kapnak a szolgálatok - akár a szervezetten elkövetett - azon bűnözői magatartásformák felderítésére, amelyek jogellenes módon igyekeznek gazdasági hatalmat
