Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDF):
1255 két ügynek, az egyházi kárpótlás végrehajtásának , valamint az egyházfinanszírozás jelenlegi gyakorlatának, de a megreformálásának is óhatatlanul vannak politikai vetületei. Lehet, hogy túl racionálisak voltunk és hibát követtünk el, mert tényleg nem számítottunk arra, hogy egyes egyházainkban annyira e rős nosztalgia él az egyházügyi államtitkári poszt iránt. Olyan erős nosztalgia, hogy az még - időnként az a benyomása keletkezik erről az embernek - az egyházügyi államtitkári poszt egykori genezisével kapcsolatos rossz emlékeket is elhomályosítja. Tény é s való - tisztelt Képviselőtársaim , hogy Pálos Miklós és Platthy Iván nem valamiféle újkori Miklós Imre. Nem feledkezhetünk azonban meg arról, hogy a vallásszabadság mindenkori jövőbeli garantálása ránk olyan struktúrák és szokások megalapozásának a fele lősségét rója, amelyeket a sors szeszélye nem tud egykönnyen a visszájára fordítani sem a közeli, sem pedig a távoli jövőben. Végül is mindenki tudja, hogy a kormány - méltányolva a kérelmező egyházak kérését - engedett ennek a nosztalgiának, és ennek ered ményeként újra van egyházügyi államtitkári poszt. Nem érheti tehát a kormányt a rangon aluli kezelés vádja. Helyesen döntött a kormány akkor, amikor nem ment bele viszont abba, hogy ez egy teljesen függetlenített pozíció legyen, hanem megtartotta azt az MK M szakmai felügyelete alatt. Hosszabb távon természetesen azt tartjuk ideálisnak, ha az egyházak teljesen önállóan intézik ügyeiket és nincsenek olyan megoldatlan, politikai jellegű ügyek, amelyek akár egyházi, akár állami oldalról szükségessé tehetik címz etes egyházügyi titkárok, védnökök, biztosok - vagy bárminek nevezzük - beiktatását a kormányzati struktúrába. Mindezt azért mondtam el, mert ennek az ismerete szükséges - álláspontom szerint - mint háttérismeret annak megértéséhez, hogy tulajdonképpen mi k is sejlenek föl egy ilyen egyszavas, technikainak tűnő módosító indítvány mögött. De még szeretném azt is megjegyezni, hogy Balsai képviselőtársam nem adott igazán választ arra, hogy szerinte változike ezeknek az egyeztető bizottságoknak a hatás- vagy a feladatköre, a szerepe akkor, ha például változás következik be abban a rangban, amelyet a bizottság elnöke visel. Mert álláspontom szerint nem következik be változás. Tehát azokat az aggályokat, amelyeket képviselőtársam megfogalmaz, akkor lehetne kiküsz öbölni, ha erre irányuló módosító indítványok lennének, magyarán: a bizottság eljárását kívánná képviselőtársam megreformálni. De hát ez a törvény nem erről szól. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kös zönöm. Megadom a szót Farkas Gabriella képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. DR. FARKAS GABRIELLA (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szerettem volna ebbe a pártcivódásba - ahogyan képviselőtársam aposztr ofálta ezt a vitát - belefolyni. (21.50) Mindössze azért teszem, mert a felszólalások, válaszok, viszontválaszok arra indítanak engem, hogy megkérdezzem: miért van akkor címzetes államtitkári rangban az a személy, akinek valami, egyházak körüli feladata va n ebben a magyar kormányban. Szeretném visszautasítani azt, hogy ez a módosító indítvány, amelyet a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében Balsai István benyújtott, egy vádra épül. Ez nem egy vádra épül. Arra épül, hogy nyilvánvaló: hogyha a mag yar kormánynak a szándéka az volt, hogy egyházügyekkel címzetes államtitkári rangban foglalkozzék valaki, akkor ez a törvény suta, ha egy személy van megjelölve. Nem ismétlem, de kicsit furcsa, hogy egy ilyen feladatot így szabunk meg.
