Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
1254 Nekem az a véleményem, hogy akkor az sem szab gátat semminek, ha államtitkár szerepel a törvényben. Ugyanis egy kormány, amelynek nincs politikai jó ízlése könnyűszerrel elérheti, hogy államtitkárként is pozícióhoz juttat általunk nem kívánt személyeket. Csak emlékeztetni szeretnék a rra, hogy például Miklós Imre is államtitkár volt és nem gondolnám, hogy bárki közülünk politikai jó ízlést tulajdonítana annak a rendszernek, amely őt ehhez a magas pozícióhoz juttatta. Még valamit szeretnék itt megjegyezni. Szerintem Balsai képviselőtárs am nagyon jól tudja: nem az a fő kérdés itt - bár első pillantásra úgy tűnik , hogy lesze államtitkár vagy nem egy következő kormányban vagy bármikor a jövőben, hanem az a fő kérdés, hogy lesze speciális egyházügyi államtitkár. Hát legyen világos, tiszt elt képviselőtársaim, hogy erről szól ez a téma! Erre vannak utalások az általános vitában is. Ezzel kapcsolatosan azt szeretném elmondani, hogy Balsai képviselőtársam módosító indítványa szerintem egy vádra épül, egy olyan vá dra, amelyet a HornKunczekormány egyházakkal kapcsolatos magatartásának ellenzői szinte kezdettől fogva folyamatosan hangoztatnak. Nevezetesen, hogy szerintük a kormány lefokozta az egyházakat, amikor megszüntette a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül az általános egyházügyi államtitkári posztot; arra a vádra, hogy most is rangon alul akarja kezelni őket, amikor úgymond vonakodik törvényben is nevesíteni az időközben immáron az MKM keretein belül újra életre kelt egyházügyi államtitkári funkciót. Remél em, aki elfogultság nélkül hallgatta azt, amit bizottsági előadóként elmondtam, az meggyőződött ennek a vádnak az alaptalanságáról. Nem gondolnám, hogy bárki is ül itt, aki elfogultsággal hallgatta a felszólalásomat. Hiszen késői óra van már, s ilyenkor a plénumon már csak azok a képviselőtársaim szoktak tapasztalataim szerint jelen lenni, akik szakmai hozzászólásokat szoktak tartani fő szabály szerint. Mint ismerik képviselőtársaim, az Antall- és a Borosskormányban az egyházi ügyekkel két hivatal foglalko zott. A Miniszterelnöki Hivatalban működött az Egyházi Kapcsolatok Titkársága, amelyet két egyházügyi államtitkár vezetett. Véletlenül mindketten a KDNP tagjai voltak. A másik szerv az MKM egyházi főosztálya volt. Pálos Miklós képviselőtársam, az egyik akk ori államtitkár éppen az általános vitában említette, hogy a kettős ügyvitel - sőt, kettős hatalmi villongásról beszélt Pálos képviselőtársam - mennyi problémát vetett fel annak idején. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Platthy Iván, az MKM akkori egyházügyi f őosztályvezetője, jelenleg egyházügyi államtitkára itt lenne és szólhatna, minden bizonnyal ezt megerősíthetné, csak éppen ellenkező oldalról. Egyébként a képet még zavarosabbá tette az az egyfajta időnként felbukkanó szerepzavar, amelynek néha tanúi voltu nk akkor, amikor például a Miniszterelnöki Hivatal titkársága állami szerv létére mintegy egyházi érdekképviseleti szervként próbált meg tevékenykedni. Nos, tisztelt képviselőtársaim, az új kormány éppen a párhuzamosságból eredő konfliktusok kiküszöbölése és a közigazgatási racionalitás és szerepek tisztázása okából szüntette meg a Miniszterelnöki Hivatal titkárságát. S hogy miért éppen azt és nem az MKM főosztályát, arra az a válasz, hogy a koalíció és a kormány szándéka, hogy az egyházi ügyeket nem politi kai, hanem szakmai oldalról közelítse meg. Célunk a rosszemlékű egyházpolitika fogalmának feleslegessé tétele. Olyan viszonyok felé szeretnénk haladni, ahol az egyházi ügyek kikerülhetnek a politika közvetlen mezejéről. Na most, mindez hogyan jön ide, a ré szletes vitába? Úgy, hogy miért történt az, hogy egyidejűleg az MKMn belül nem emeltük ki speciális államtitkári szintre az egyházi ügyeket? - vetődhet fel a kérdés. Ennek az volt a magyarázata - tisztelt képviselőtársaim , mert szerintünk ez újra az ügy politikai dimenzióit erősítette volna fel. Nem pedig az volt az oka, hogy rangon alul szerettük volna az egyházakat kezelni. Még akkor is a politikai dimenziót erősítette volna fel, ha tudjuk, hogy jelenleg
