Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
1234 Senki nem vitatja e törvényjavaslat jelentőségét és jóságát, és most már tényleg csak az lenne a cél, hogy minden eszközzel azt szolgálja elsősorban a minisztérium, a kormány, de nyilván mindenki a maga lehető ségével, hogy a termelés meginduljon, hogy valóban olyan árudömping jelentkezzen, mint ami a nyolcvanas évek elején. Véleményem szerint el tudjuk adni az állati termékeinket. Nincs más lehetőség a vidék lakosságának megtartása érdekében, mint az állattenyé sztést fejleszteni, mert állattenyésztés nélkül nincs mezőgazdaság, de nem lesz végül magyar vidék sem. A takarmányozás meghatározó szerepét gondolom senki nem vitatja. Szükséges is a törvényi szabályozás, hogy az Európai Unió adott szabályainak figyelembe vételével megfeleljen az egységes európai belső piac követelményeinek, hiszen az állatitermékexportunk egyik legfontosabb devizabevételünk még ma is. A törvényjavaslat hatálya, a korábbiaktól eltérően nemcsak a takarmányok előállítására, forgalmazására, h anem felhasználására is kiterjed. Indokoltnak tartjuk, hogy a korábbi négy minisztertanácsi rendelet - amely 1974től gyakorlatilag háromszor lett módosítva - végre egy egységes törvényi keretben legyen. A törvényjavaslat által megfogalmazott második célki tűzésről szeretnék még pár mondatot mondani, nem élve vissza türelmükkel. A 18. § (2) bekezdése írja, hogy az ellenőrző intézet és az állomás csökkent értékűnek nyilvánítja azt a takarmányt stb. stb. - nem olvasom fel az egész (2) bekezdést, a (2) bekezdés utolsó mondata így hangzik: "A takarmányozási hatóság által végrehajtott értékcsökkentés mértékét a felhasználó számára egyértelműen jelezni kell." Én azt, hogy "jelezni kell" nagyon kevésnek tartom, mert valójában mi történik? Jelzik az illetőnek, aki 10 tonna csibetápot - melynek mázsája most közel négyezer forint - kapott: a százmázsás tápszállító kocsival kivitt táp rossz. Megállapítja a takarmányozást ellenőrző hatóság: az intézet és állomás embere, hogy a takarmányelőállító, tehát a tápkeverő üzembe n rossz, csökkent értékű táp készült. Azt jelzik Kiss Péter füzesgyarmati termelőnek - azért mondtam, hogy füzesgyarmatinak, mert ott a baromfitermelők közel fele abbahagyta a termelést, elsősorban nem takarmányozási problémák, hanem rossz minőségű naposcs ibe miatt. (20.10) De azért említem, mert ott ahol évtizedekig jól termelnek, jó állattenyésztők azok az emberek, elég egy gikszer, és több százezer forintos kár keletkezik. Ez vonatkozhat akár a rossz minőségű naposcsibére - jelen esetben a füzesgyarmatia knál , de vonatkozhat egy százmázsás rossz minőségű tápra, amely egy tíz- vagy húszezres brojlerállományt tönkretehet. Hisz ott az elmaradt haszon is jelentős amiatt, hogy ugyanúgy hét hétig termelik az istállóban, de nem éri el az 1,80 kilogrammot a broj lercsirke, hanem csak 1,50 kilogrammot, de ugyanúgy fűtenek, világítanak stb., a járulékos költség mind megvan, de az elmaradt haszon bizony több tízezer forintra rúghat. Ilyen esetben tehát hiába jelzi az állomás Kiss Péter termelőnek, hogy ez a százmázsá s tétele rossz volt. Mit tud csinálni Kiss Péter termelő? Elkezd polgári peres úton pereskedni a takarmánykeverő üzemmel? Tudjuk, ismerve a magyar jogviszonyokat, hogy kéthárom évig eltart egy per, márpedig Kiss Péter magántermelőnek a következő héten már jön a naposcsibe, meg kell előlegeznie, a tápot meg kell vennie stb. Nem tudja tehát meghitelezni, megelőlegezni a magántermelő a következő turnust, de ez vonatkozik a sertésállományra vagy bármely más állatfajra is nemcsak a brojlercsirkére. A törvénynek a problémáját itt érzem, hogy nagyon jól szabályozza a takarmánykeverőknél a jogokat, törvényileg minden szabályozva van, a gyakorlatban egyedül az nincs szabályozva, hogy azok az, elsősorban magántermelők, akiknek nincs jogtanácsosuk, akik nem rendelkezn ek ilyen hálózattal, hogyan tudják érvényesíteni jogos kártérítési igényüket. Mert az intézet - jelen esetben az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás - megállapítja, hogy rossz az a százmázsás tétel, és abból őneki lett százezer forintos kára . A százezer forint neki nem azért kell, hogy autót vegyen,
