Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
1235 hanem hogy a következő turnusba be tudja fektetni, hogy egyáltalán tudjon fogadni csirkét. Nem tud fogadni, mert évekig pereskedni fog. Véleményem szerint a minisztérium szakembereinek is nagy a f elelőssége, hogy olyan végrehajtási rendelet szülessen, hogy ne csak jelezze az illetőnek, hanem a kártérítést valamilyen formában meg is kapja. Ha másként nem, az állam segítsen neki, ha neki van egy jogos, százezer forintos kártérítési igénye, akkor ezt a pénzt kvázi befektethesse a következő turnus termelésébe. Én így tudom elképzelni ezt a dolgot, hogy automatikusan érvényesüljön az, hogy a tápfelhasználó megkapja a jogos kártérítését, hisz itt nem külön előnyöket akar kapni a felhasználó, hanem a jogos kártérítését szeretné megkapni. Ezt csak a gyakorlati élet szempontjából mondtam el, nagyon sok magántermelő azért hagyta abba az állattenyésztést, mert nem volt meg az a, részéről jogosan elvárható védelem, hogy a tápkeverő üzemekkel szemben - amelyek m égis csak monopolhelyzetben vannak, és a takarmányfelhasználó van kiszolgáltatott helyzetben - valahogy érvényesíteni tudja a kártérítését. Ezért kérem a tisztelt miniszter urat és apparátusát, hogy a végrehajtási rendeletben erre helyezzék a hangsúlyt, és ezt valahogy oldják meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Rusznák Miklós képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója tagjának. RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt E lnök Úr! Úgy gondolom, e késő esti órán, már pilledő szemekkel, mindnyájan azt várjuk, hogy ez a hármas törvénycsomag, melynek utolsó mozzanata a takarmánytörvény, megszülessen. Azt hiszem, ha jól emlékszem, Kertész Zoltán kollégám említette, hogy fontossá gi sorrendben talán az első hely illette volna meg, mert bizony, a takarmány olyan elsőrendű dolog az emberi és állati szervezetnek a felépítésében, amely mindenféleképpen azoknak a hozzászólásoknak a lényegét domborítja ki, amelyek az ember egészségének a védelmére utaltak. Úgy gondolom, hogy a képviselőtársak sok hozzászólásban - amelyet én magam is végigültem a mai nap folyamán a parlamentben - minden frakcióból az ember egészségét, az európai jogharmonizációnak a lehetőségét fejtették ki a törvényjavasl atokkal kapcsolatban. A takarmánytörvény is ugyanebbe a folyamatba illeszkedik be, és azt hiszem, hogy az ember és az állat egészségének megőrzése szempontjából nagy fontosságú jogszabály. A hazánkban megtermelt gabona közel kétharmada és a gabonán kívül a teljes gyeptermés és a szántóföldből hathétszázezer hektár a takarmányozást szolgálja. A természetes takarmányok is szennyeződhetnek káros vagy egészségre ártalmas anyagokkal. Az állatok zárt, intenzív tartásával egyidejűleg azok táplálóanyag, ásványian yag, vitaminigényének mesterséges kielégítése vetődik fel. A gazdasági haszonállat által előállított termékek - tej, tojás , azok húsa az ember táplálékát adja. A takarmánnyal felvett anyagból épül fel az állat szervezete, de az elfogyasztott káros anyag ok, az élelmiszerként szolgáló termékben is megjelenhetnek. A törvény célja ezért, hogy a gazdaságos, jó minőségű, az ember számára élvezhető állati termékhez a takarmányok előállítását és forgalmazását úgy szabályozza, hogy eközben védje az ember és az ál lat egészségét. Az Európai Unió tagállamai a takarmányok szabad forgalma érdekében harmonizálták a takarmányra vonatkozó jogszabályokat is. Magyarországon az 1974 óta többször módosított takarmányrendelet szabályozza a takarmányok előállítását é s forgalomba hozatalát. A földművelésügyi miniszter által hatályosított végrehajtási rendeletek folyamatosan átvették az európai előírásokat. A jelenlegi takarmánytörvénytervezet az Európai Unió jogharmonizációs
