Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "A privatizációs törvények megsértésével zárták-e ki a 6 Sumér Kft.-t a bonyhádi és a villánykövesdi téglagyárra vonatkozó elővásárlási jogának érvényesítéséből vagy sem? címmel - IZSÓ MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1175 IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Tekin tettel arra, hogy az írásban beadott interpellációm elmondása a három percbe nem fér bele, ezért rövidítve próbálom ezt ismertetni. A pécsi 6 Sumér Kft. bérelt 1993ban a BaranyaTolna megyei téglagyárak közül kettőt. A bérbeadó állami vállalat a Valor Kft . útján meghirdette a téglagyárak privatizációját. Az elővásárlási joggal rendelkező, nem tudva érvényesíteni vételi szándékát, elvesztette bérleti díját, pályázati letéti összegét, és csődhelyzetbe került. Bírósági ügy lett a dologból. A bíróság nem a pri vatizációs ügymenetet vizsgálta hatáskörében, hanem a peresek jogállását. A Független Kisgazdapárt részéről nem a 6 Sumér Kft. érdekében kívánok fellépni, hanem a két megye korábban állami tulajdonú téglagyárainak privatizációs ügyeit megvizsgálni, jelen e setben a legkirívóbb ügyleteken keresztül. Külön említésre méltó, hogy a korábbi ÁV Rt. miniszteri fizetésekkel nagy számú alkalmazotti állományt foglalkoztatott. Ennek ellenére különböző kft.ken keresztül bonyolította a privatizációt az ÁVÜ helyett, feltehetően nem szívességből. Kérdésem: Hajlandóe a Pénzügyminisztérium, valamint az ÁVÜ, az ÁPV Rt. és a 6 Sumér Kft. képviselőinek bevonásával mindenre kiterjedően megvizsgálni azt, hogy az eladó állami vállalat minden tekintetben törvényesen járte el akkor, amikor az eredeti privatizációs feltételeket megváltoztatta, és ezzel a bérlőt elővásárlási jogának érvényesítéséből kizárta? Továbbá: a BaranyaTolna megyei, több milliárd forint értékű állami téglagyárak privatizációjából mekkora összeg folyt be az államkasszába és mikor? És megkérdezném: mekkora összegért bonyolították a privatizációt az ÁVÜ helyett a különböző kft.k? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt me gadnám a szót Akar László államtitkár úrnak, hadd mondjam el, hogy nyilván az izgalmas azonnali kérdések és a kérdések kiváltották sok képviselőtársunkból, hogy kommentálják az elhangzottakat - ebből következően alig hallani a beszélő képviselőtársunkat. Ú gyhogy tisztelettel kérem az Országgyűlést, nagyobb figyelemmel kísérjük az elhangzottakat. Tessék, államtitkár úr! (15.30) AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjára választ kért em az ügyben illetékes ÁVÜ jogutódjától az ÁPV Rt.től, és ennek alapján az alábbiakat mondhatom. A Baranya Tégla Kft. - korábban BaranyaTolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat - valóban értékesítette többek között a képviselő úr által is megnevezett bonyhádi és villánykövesdi téglagyárait. Ezeket még az állami vállalat hirdette meg, tehát úgynevezett vagyonvédelmi eljárás keretében kerültek az Állami Vagyonügynökséghez jóváhagyásra. Az értékesítés folyamán a téglagyárakat bérlő 6 Sumér Kft. is szerepe lt a kivásárolni szándékozók között. Az értékesítési eljárásban azonban nem az addigi bérlő, a 6 Sumér Kft. lett az a befektető, aki részére az értékesítés megtörtént. Ezt a tulajdonhoz nem jutott 6 Sumér Kft. sérelmezte. Az Állami Vagyonügynökség a panasz bejelentése után az ügyet megvizsgálta, és azt a privatizációs törvénnyel és a privatizációs gyakorlattal összhangban végrehajtottnak ítélte. A panaszos ezután bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság keresetét elutasította, a felperes másodfokhoz folyamod ott. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben 1995. május 18án ítéletet hozott: az ítélet a BaranyaTolna Megyei Tégla- és Cserépipari, majd később Baranya Tégla Kft. eljárását e
