Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1146 Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénytervezetet fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖ K (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, aki a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében kívánja frakciója álláspontját kifejteni. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kép viselőtársaim! Rendkívül könnyű dolgom van tulajdonképpen, hiszen az előttem szólók a törvényjavaslat kapcsán rendkívül sok kérdést érintettek, és az általuk elmondottakkal én igen nagy mértékben egyetértek. Különösen szeretném itt külön megemlíteni Medgya sszay László és Szakál Ferenc urak hozzászólását, akik számomra nagyon szimpatikusan méltatták a törvény jelentőségét, beszéltek az állatgyógyítás, az állategészségügyi munkák történelmi jelentőségéről, és azokról az eredményekről, amelyeket e területen h azánk a dicső múltban elért. Én most néhány olyan kérdésről szeretnék külön is beszélni, amelyek a törvényjavaslathoz tágabban kapcsolódnak, részben olyan kérdésekről, amelyek nem csupán e törvényjavaslathoz fűzhetők hozzá, hanem azokhoz a törvényekhez is, amelyek az állategészségügyi törvénnyel együtt lettek az Országgyűlés elé terjesztve, így különösképpen az élelmiszerekről szóló törvényhez kapcsolódik ez a kérdés, illetve a takarmány előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényhez. (12.30) Ez a kérdés pedig az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kérdése. Mind a három törvényjavaslat célul tűzi ki, hogy a magyar agrárgazdaságot az Európai Unió agrárgazdaságához, annak szabályozásához közelítse. E célkitűzés mindenképpen helyes, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy ma, amikor még nem vagyunk az Európai Unió tagjai, számunkra nem létezik olyan kötelezettség, amely szerint a magyar agrárigazgatást, általában az egész agrárágazatot összhangba kellene hoznunk az Európai Unióban szokásos szabályozásokkal . Kötelezettségeink csupán arra terjednek ki - és ezt az úgynevezett társulási megállapodás is megfogalmazza , hogy a magyar agrárszabályozást az Európai Unió agrárszabályozásához közelítsük. Természetesen rendkívül fontos, hogy a Magyar Köztársaság felké szüljön arra, egyszer talán majd az Európai Unió tagjaivá válunk, és akkor, a belépés pillanatától kezdve számunkra minden egyes szabályozás átvétele szükséges, kötelező. Tehát akkor már ennek a rendszernek, amely az Európai Unióban működik, Magyarországon is működnie kell. Ennek részben vannak jogszabályi feltételei, tehát a szabályozórendszerre vonatkozó feltételei. De ugyanakkor vannak olyan feltételei, amelyek nem a jogszabályoktól függnek, hanem sokkal inkább az emberektől, sokkal inkább azoktól az int ézményektől, amelyek ezeket a szabályokat működtetik. Bizony, ezen a területen szembe kell azzal nézni, hogy jelentős lemaradásban vagyunk. Nagyon fontos, hogy a magyar mezőgazdasági szakigazgatás teljesítőképességét az Európai Unióban működő szakigazgatás i szolgáltatások szintjére emeljük. Ez egyébként nagyon nagy gondot okozott azoknak az országoknak is, amelyek most, 1995 elején léptek be az Európai Unióba. Például Svédországban szükségessé vált, hogy a mezőgazdasági szakigazgatásban, például a földhivat alokban működő alkalmazottak létszámát majdnem 40 százalékkal megemeljék. Ugyanis teljesen nyilvánvaló volt, hogy e nélkül nem lettek volna képesek eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az Európai Unió számukra megfogalmazott.
