Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1147 Nyilvánvaló, ezt az intézményfejlesztést korábban kell megkezdeni, mint ahogy a belépés megtörténne, hiszen - mint mondottam - a belépés pillanatában már megfelelő működőképességű intézményekkel kell rendelkezni. Ebből a szempontból megvizsgálva az elmúlt pár év történéseit , azt kell mondanom, hogy kedvezőtlen fejlemények vannak, hiszen mind az 1994es, mind az 1995ös pótköltségvetésben a kormánypártok úgy ítélték meg, hogy ennek a területnek a költségvetési támogatását nem növelni kellene, hanem éppen ellenkezőleg, az álla tegészségügyi szolgálatok költségvetési támogatását csökkentették. S ez nyilvánvalóan nem segíti elő ennek a területnek a működőképességét. Innen fakad az egyik aggály e kérdéssel kapcsolatban. Másik aggályom már jobban kapcsolódik a törvényjavaslat konkr ét szövegéhez. Ugyanis vannak bizonyos kételyeim azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott szankciók megtarthatóak leszneke. Ha megnézzük az állategészségügyi bírság mértékét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a törvényjavaslat arra tesz ja vaslatot, hogy ennek a legkisebb mértéke 20 ezer forint, a legnagyobb mértéke pedig 1 millió forint legyen. Tudjuk, az infláció ma jelentős mértéket ér el sajnos Magyarországon, és tudjuk azt is, hogy bizony egyes állategészségügyi rendelkezések be nem ta rtása többszáz millió forintos kárt okozhat a környező gazdálkodóknak. Természetesen nagyon gyakran annak a gazdálkodónak is, aki maga nem tartja meg ezeket a szabályokat, de magának az államnak is, hiszen az állam megtéríti bizonyos esetekben a bekövetkez ett károk egy mértékét. Éppen ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon ez a büntetési mérték elegendő nagyságúe, ez az 1 millió forint, vagy pedig ennél magasabb értéket kellene megállapítani. Természetesnek tartom, hogy azokkal szemben, akik a különb öző szabályok be nem tartásával károkat okoznak, azokkal szemben polgári peres úton is el lehessen járni. NyugatEurópában ez már bevett gyakorlat. Ide tartozik még az a kérdés is, amely helyesen van szabályozva a törvényjavaslatban, hogy tudniillik azok, akik a járvány kirobbanásában bizonyos szabályok be nem tartásával okozóként közreműködtek, nem részesülhetnek abban a kártérítésben, amelyet az állam fizet azoknak, akiknek az állatait el kell pusztítani, illetve bizonyos eszközeit meg kell semmisíteni a járvány megfékezése érdekében. Sajnos azonban meg kell jegyezni, a közelmúltban volt ezzel ellentétes példa is. Magyarországon ugyanis előfordult, hogy valaki marhalevél nélkül vásárolt állatokat, ezeket bevitte saját telepére, amelyek ott fertőzést robban tottak ki. A fertőzés elterjedt a környéken. Az illető mégis részesült ebben a kártérítésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt remélem, hogy a mezőgazdasági termelők és az állatorvosok együttműködésének köszönhetően Magyarországon az állategészségügy olyan magas színvonalra lesz emelhető, hogy mielőbb képesek leszünk megkötni az Európai Unióval az egyenértékűségi, úgynevezett ekvivalenciamegállapodást, és ezzel nem csupán a magyar fogyasztók számára biztosítjuk a magas szintű minőségi követelményeknek megfe lelő élelmiszereket, hanem az ország exportbevételeit is növelni tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps mindkét oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kivételes eljárás szabályai értelmében meghallgattuk a Házszabály által előírt, illetve lehetséges felszólalásokat. Ezzel a törvényjavaslat kivételes eljárás szabályai szerinti vitája befejeződött. Megkérdezem dr. Lakos László földművelésügyi miniszter urat, most vagy a határozathozatalt megelőzően kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter :
