Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1136 is változásokat idéz elő. Még az e törvénytől talán legmesszebb álló ta karmánytörvény tárgyalásakor is rendre visszavissza kellett kanyarodni az állategészségügyi törvényhez. Ezért sajnáltam - mint azt tegnap már a kamarai törvény vitája során is elmondtam , hogy az egyik törvény kikerült ebből a négyesből, ugyanis az álla tegészségügyi törvény elfogadása után gyakorlatilag csak apróbb technikai módosításokra lesz lehetőség a kamarai törvénynél. Ez a két törvény járta meg az elmúlt években többször is azokat a szakmai és érdekképviseleti fórumokat - és ezért mondtam, hogy ez a legidősebb a törvények között , ahol véleményt nyilváníthattak velük kapcsolatban. Miniszter úr már utalt rá, hogy még az előző kormány idején megindult a törvény előkészítése, meg is fogalmazódott, és most változtatások után került a parlament elé. Mivel több ilyen fórumon magam is részt vettem, úgy érzem, a törvény főbb elveit tekintve konszenzus alakult ki a szakmán belül és az érdekképviseleteknél is. Éreztem ezt a konszenzust azon más pártbeli - és itt az ellenzékre is gondolok - képviselőtársaim nál is, akik ezekben a vitákban részt vettek. Jól mutatja ezt az az egyetértés, hogy a módosító javaslatainkat a benyújtók visszavonták, és ezek egységes bizottsági javaslatként kerülnek a parlament elé. Nagyon sok módosító javaslatom épült be nekem is, Me dgyasszay képviselőtársamnak, Lövey képviselőtársamnak is a törvénytervezetbe; Danis képviselőtársam két javaslatát is elfogadtuk. A tárgyalás során végig tárgyszerű, kifejezetten szakmai érvekkel alátámasztott vita folyt. Néhány esetben fordult csak elő, hogy a szöveg hibás értelmezése vagy meg nem értése indukált ellenvéleményt. Néhányan azt fogalmazták meg, hogy nincs szükség ezekre a törvényekre, hiszen a rendszer, az állategészségügyi szolgálat jól működött. Igen; csak a társadalmi viszonyok alapvetőe n megváltoztak az elmúlt időben, a politikai és a közgazdasági viszonyok is megváltoztak, és ezek a változások mindenképpen indokolttá teszik, hogy új alapokra helyezzük az állategészségügyi szolgáltatást, magát az állategészségügyet. És most néhány szót szólnék a törvény felépítéséről, arról, hogy miről szól tulajdonképpen a törvény. Úgy érzem, a törvény nagyon részletesen, mégis csak a legszükségesebb mértékig fogalmazza meg azokat a javaslatokat, elvárásokat, amelyeket ezzel a témával kapcsolatban a tör vénybe be kellett építeni. Az I. fejezet részletesen szól a törvény hatályáról és az értelmező rendelkezésekről. Főleg az utóbbi igen részletes és pontos, szakmailag alapos meghatározásokat tartalmaz, amiket például a kamarai törvény is alapul vesz. A II. fejezet az állatok egészségvédelmével foglalkozik, kitér az állattartás állategészségügyi követelményeire, megfogalmazza az állattartó és az állatorvos kötelezettségeit és jogait. A kötelezettségek megszegése miatt kiszabható bírság nagyságáról - mint azt Kertész képviselőtársam említette - vita alakult ki kisgazda képviselőtársunkkal, aki a bírság összegét nehezményezte az állattartás jelenleg gyenge jövedelmezősége miatt. (11.40) Véleményem szerint azonban - helyesen - a cselekmény, illetve a mulasztás s úlya kell hogy megszabja a büntetés nagyságát, hiszen esetenként az egész országra kiterjedő, akár több milliós károkat is lehet okozni, például a járványügyi szabályok megszegésével. Emellett a bírsággal szemben a megbírságoltnak - mint ahogy képviselőtár sam említette - jogorvoslati lehetősége is van. A járványügyi intézkedések fejezete ugyancsak tételesen taglalja a lehetséges intézkedéseket és azt, hogy ezekben az esetekben kinek, mi a kötelessége. A jogszabály itt rendelkezik a kártalanítás mértékéről é s arról is, hogy mely esetekben nem jár kártalanítás. Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről rendelkezik a tervezet, meghatározza, hogy ez mely esetekben állami feladat és mikor a tulajdonos kötelessége. Itt szabályozza az állatok forgalmazását és a ma rhalevélkezelés főbb szabályait is a törvény.
