Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
1130 azzal a - véleményünk szerint jobb - szerkesztési móddal, ha ehelyett az illetékes állami szervek szerinti csoportosításban sorolják fel a légi közlekedéssel kapcsolatos teendőket. A légi közlekedéssel összefüggő hatósági jogkört a javaslat szerint a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv, vagyis a légi közlekedési hatóság látja el. A javaslat második része a magyar légtérre vonatkozó általános szabályokat tartalmazza, és meghatározza a légtér fogalmát, a légtér igénybevételének feltét eleit. A javaslatnak idevonatkozó rendelkezései közül kiemelkedők azok a rendelkezések, amelyek a légtér jogosulatlan igénybevételére vonatkoznak, és arra a nemzetközi egyezménynek megfelelő szankciókat is tartalmaznak. A javaslat 11. §a arra utal, hogy a jogosulatlan igénybevételről a kormány rendelkezik. A végrehajtásról szóló kormányrendeletben azonban erre vonatkozó szabály nem található. A törvényjavaslat következő részében a légi közlekedésre vonatkozó általános rendelkezést találjuk. A törvény megha tározza a légi közlekedés feltételeit, ezek közül külön is kiemelendő a légi jármű lajstromozásának kötelezettsége, az üzembentartási engedély, valamint a légi személyszállításra, a légi fuvarozásra vonatkozó szabályozás. A légi járművek nyilvántartására s zolgáló lajstrom nyilvános és közhiteles. (11.10) A bejegyzett adatokról a légi közlekedési hatóság - kérelemre - tájékoztatást ad, esetleg kivonatot ad. A lajstromozásra vonatkozó szabályokból hiányzik az a rendelkezés, hogy kinek kell kérnie a jármű lajs tromozását. Idevonatkozóan azonban találunk rendelkezést a végrehajtásról rendelkező kormányrendelettervezet 5. §ában, miszerint a lajstromba való bejegyzést annak kell kérnie, aki a bejegyzésre jogosulttá válik. A lajstromból való törlés eseteit sorolja fel a javaslat 14. § (1) bekezdése, amelynek a) pontja rögzíti: a törlést, a tulajdonosnak kell kérnie. Ez a jogszabályszerkesztési mód nem logikus. Nem logikus azért, mert a javaslat nem rendelkezik arról, hogy ki kérheti a lajstromozást, viszont rendel kezik arról, hogy ki kérheti a törlést. Célszerű lenne ezért a törvényben rendelkezni arról, hogy ki kezdeményezheti a lajstromozást. A javaslat ebben a részében tartalmaz rendelkezéseket a légi jármű bérbeadásáról, rögzíti, hogy a légi jármű bérbeadása cé ljából létesített vállalkozás létrehozásához a légi közlekedési hatóság engedélye szükséges. Nem találunk rendelkezéseket a légi jármű lízingelésére. Közismert, hogy a légi járművek rendkívül magas értéke miatt gyakran előfordul, hogy nem a jármű megvásárl ására kerül sor, hanem a járművet lízingelik. A lízingszerződés nemzetközileg ismert szerződési forma, bár meg kell jegyeznünk, hogy a magyar szabályozás továbbra is késedelemben van, mert nem tartalmazza a megfelelő rendelkezéseket e szerződésre. A legtöb b esetben a lízingszerződést a bérleti szerződéssel azonosítják, ami a két jogintézményhez kapcsolódó veszélyviselés eltérő szabályozása miatt helytelen. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy ez a javaslat kiegészítésre kerüljön azzal, hogy a légi járm űre vonatkozó lízingszerződés létesítéséhez is szükség van a légi közlekedési hatóság engedélyére. A repülőterek jogi helyzetét rendezi a javaslat negyedik része. A rendelkezések közül külön figyelemre méltó a környezetvédelemmel összefüggő rendelkezés, am ely a zajterhelés elleni védekezésről szól. Eszerint a légi járművet különösen lakott hely közelében és éjszaka úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg. Ezzel a rendelkezéssel egyeté rtek. Azonban nem világos az, hogy mit kell érteni "külön jogszabály" alatt. Feltételeztem, hogy erre vonatkozóan rendelkezés található a végrehajtásról rendelkező kormányrendelettervezetben, azonban tévedtem. Ezek szerint itt egy speciális külön
