Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
58 rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szerv - ez utóbbi nem is feltétlen ül szükséges - támogató állásfoglalásának. Viszont ha az a változat marad, hogy Halda Aliz és Pető Iván fönntartják a "vagy" szócskát, tehát ők indokoltnak tartják, hogy a Tudományos Akadémia felemlítésre kerüljön, akkor viszont én szeretném érvényben lévő nek látni az ajánlás 59. pontját, amely a "vagy" után csatolja a Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes bizottságának - és így tovább - támogató állásfoglalását. De nem értek egyet a "vagy intézetének" változattal! Mindjárt világossá is szeretném tenni, hogy miért. Nagyon sok szakemberrel beszéltem ebben a kérdésben, akik egyetértettek ezzel, amit én itt érvényesíteni akartam: vagy maradjon a nagy általános megfogalmazás, vagy ha rátérünk bizonyos meghatározásra, az akkor ne menjen továb b a Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes bizottságán. A bizottság tudniillik egy, általában két tucat kutatót - a legkülönbözőbb intézményekből - foglalkoztató testület, amelyet elfogultságtól mentes köztestületnek lehet tekinteni. Eg y intézet viszont a leggyakrabban egy vagy két személyt jelent! Hiszen az intézetek óriási területeket fognak át, és nincs biztosítva az, hogy a mérlegelés nem szűk, szakmai elfogultságot is hordozó szempontot ölel magába. Akkor teljes joggal merül föl, ho gy az intézetnél nagyon gyakran tanszékek szélesebb kompetenciával és átlátással rendelkeznek. Tehát vagy maradjon az általános megfogalmazás, vagy maradjon az "és a Tudományos Akadémia illetékes bizottsága", az tudniillik egy koordináló szerv. Ha egy koor dináló szervhez érkezik egy kutatási kérelem, ott van mérlegelési lehetőség, sokoldalú. Ha egy intézethez érkezik, az intézetnek egyszemélyi felelős vezetője van, és rengeteg tudományos vitának - nálunk és világszerte - az a problémája, hogy egyszemélyes i ntézetek döntenek az ügyben. Az egyszemélyi vezető kiadja az egyszemélyi titkárának vagy az általa úgy ítélt egy személynek, aki abban illetékes, és az dönt. Akkor bizottság elé kerüljön - máskülönben nem tudjuk biztosítani az objektív elbírálást. Nagyon n yíltan kell erről beszélni, mert az egész tudományos életünket átszövő problémáról van szó. Az intézetek sokkal inkább lehetnek - nem állítom, hogy azok, de lehetnek - monopóliumra törő szervezetek, mint a bizottságok. Tehát lehetetlen, hogy ilyen törvénye s felhatalmazással egy ilyen különállási lehetőség esetére is felhatalmazást adjunk. Ez egy nagyon nehéz kérdés. Én azért hajlok a Halda Alizék megfogalmazására, de akkor Sasvári Szilárd javaslatával együtt, azaz a "vagy" maradjon el. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Salamon László) : Köszönöm. Ügyrendi kérdésben szót kér Sasvári Szilárd, Fidesz. Megadom a szót. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Akkor szeretném megtenni ügyrendi észrevételemet, ha a 25. pontig sikerült lezárni a ré szletes vitát. Utána szeretnék egy javaslatot tenni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérdezem, ki kíván még a most összekapcsolt, illetőleg együtt tárgyalt 15.től a 25.ig terjedő pontokhoz hozzászólni. (Balsay István jelentkezik.) Balsay képviselő úr, a Fideszből. Megadom a szót. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 15. sorszám alatt Kelemen András képviselőtársam által benyújtott javaslathoz szeretnék hozzászólni először. És kérdezem, hogy ezt követően együtt fogjuke tárgyalni majd a 25. pontig..? ELNÖK (dr. Salamon László) : Mindenről lehet beszélni, ami a 15.től a 25.ig tartó pontokig - nem paragrafus, pont! - terjed. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) :
