Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 10 (71. szám) - A vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1710 Köszönöm szépen. Megadom a szót Földesi Zoltán képviselőtársunknak, Magyar Szocialista Párt. Őt követi Rott Nándor képviselőtársunk, a Független Kisgazdapártból. FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót . Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A vízgazdálkodásról szóló törvény tervezetét és a Magyarország vízügyi politikái című anyagot eljuttattuk minden érintett szakemberhez, a törvény által érdekelt intézményhez Békés megyében és annak 5. szá mú választókörzetébe, miután a térség több intézménye foglalkozik a gazdasági hasznosításon túl a vízgazdálkodással is. A szakemberekkel való konzultációk egyértelműen bizonyították: az 1964. évi IV. törvény után szükség van arra, hogy egy, a vízgazdálkodá st újra rendszerező jogforrás szülessen, hisz változtak a tulajdonviszonyok, s egy sor új szabályozandó kérdést vet fel a gyakorlat: új tulajdonosok keletkeztek, az önkormányzatok jelentős szerepet játszanak a felszíni vizek, a ivóvízbázis, a holtágak keze lésében, ennek minden örömével, lehetőségével és számtalan gondjával. A szakemberek többsége alkalmasnak tartja a törvénytervezetet keretjellege miatt, de feltétlenül szükségesnek tartják sürgősen megalkotni az ehhez kapcsolódó tárca szintű rendeleteket is . Ezzel összefüggésben én is szeretném elmondani, hogy sok gond forrása a tárcák hatásköri megosztottsága, és szükségessé válik a tárcák jobb, hatékonyabb egyeztetési mechanizmusának kialakítása. Hozzászólásomban szeretnék néhány konkrét felvetést tenni a megfogalmazott szakvélemények alapján, melyek funkcióik, hasznosításuk és védelmük szerint kapcsolódnának a törvénytervezet egyes részeihez. A felszíni vizek - kis százalékban a felszín alatti vizek - mezőgazdasági hasznosítása a kialakult klimatikus viszo nyok miatt, valamint az intenzív növénytermesztés perspektívája miatt meghatározó. Tudomásul kell vennünk, hogy a mostanra kialakult vízhiány legalább olyan szintű veszélytényezővé vált, mint a káros vízbőség, s ez vonatkozik mind a felszíni, mind a felszí n alatti vizekre és a vízhasználat minden formájára. Az a tény, hogy egy aszályos évben csupán a közvetlen aszálykár 2530 milliárd forint, egyértelműen indokolja, hogy a mezőgazdasági vízhasználat az ország gazdaságpolitikájának stratégiai eleme kell hogy legyen. A közvetett hatások - mint az élelmiszeripar egyes részeinek ellehetetlenülése, népességmegtartó képessége - nem lebecsülendők, az élelmiszer mindig is stratégiai ágazat volt, az lesz a jövőben is, melynek feltételeit biztosítani kell. Ezek egyik legfontosabbika a víz. Indokolt a további specifikáció az ügyben. Ebben az Alföld megkülönböztetett figyelmet kell hogy kapjon az agrárágazat szempontjából a legnagyobb és legfontosabb tájegységként. Miután bizonyítottan és hangsúlyozottan aszályveszélyezt etett terület, itt a mezőgazdasági vízhasznált, a mesterséges vízpótlás létkérdés. Arról nem is szólva, hogy egyéb adottságai a mezőgazdasági termelés szempontjából kiválóak. Gondolok a vetőmagelőállításra, minőségi termékek előállítására. A belső ellátás és az élelmiszerek exportja miatt a stabilizáció egyik letéteményese lehet. A gazdasági indokokon túl az Alföldprobléma s annak mezőgazdasága egyben jelentős politikai kérdés is, hiszen a keleti piacok részbeni elvesztésével mindinkább tapintható az orsz ág gazdasági és társadalmi kettészakadása. Hiányzik a törvényből az öntözővíz fogalma, és az öntözővíz minőségi kritériumaival sem foglalkozik a törvénytervezet. Ez pedig talajvédelmi, növényvédelmi és környezetvédelmi szempontból elkerülhetetlen. A talajv izek és felszíni vizek kölcsönhatása a szakmában ismert. A talajvizek jelentőségét törvényi szabályozásban - a vízgazdálkodás szerves részeként - figyelembe kellene venni. (19.50) Arra gondolok, hogy a kutak szennyvízaknaként funkcioná lnak sokfelé.
