Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 10 (71. szám) - A vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1711 A törvénytervezetben az ivóvízbázis kellő hangsúlyt kap. Itt szeretném azonban elmondani, hogy az ország több régiójában - így Békés megyében és Szarvas környékének térségében is - komoly beruházások folynak az egészséges ivóvíz elérhetővé té teléért. A kistelepülések a vízminőség problémáját a jelenlegi pénzügyi helyzetben csak központi támogatások igénybevételével tudnák megoldani, de mivel a céltámogatási rendszer 5060 százalékos támogatásának igénybevétele a 4050 százalékos saját erő hián yában nem járható út, ezért, bár 1994ben több település - Kondoros, Kardos, Csabacsűd, Békésszentandrás és Szarvas - közös pályázatot adott be és nyert el kistérségi ivóvízrendszer kiépítésére közel félmilliárd forint értékben, saját forrás hiányában csak Szarvas és Csabacsűd rendelkezhet belátható időn belül egészséges ivóvízzel. Nagy gond a térség másik nagy települése, Gyomaendrőd egészséges ivóvízzel történő ellátása, mivel a Maros hordalékkúpról újabb ivóvíz kiemelését a vízmérleg egyensúlyban tartása miatt a környezetvédelmi és a vízügyi szervek nem engedélyezik - e helyről is kérem ezen álláspontjuk módosítását. Hasonló nagyságú vagy még súlyosabb gondot jelent a települések szennyvízelvezetése és tisztítása. A közműollót országos szinten csökkenten i kell, ugyanakkor a működő céltámogatási rendszer 199596. évi prioritásai nem minden esetben kedveznek az alföldi településeknek. Az persze az igazsághoz tartozik, hogy ahol előbb rámozdultak a pályázati lehetőségekre, ott az elmúlt években szinte alanyi jogon hozzájutottak a céltámogatási összegekhez. Így városunkban is 1989ben megalakult a városi csatornamű társulat, mely munka eredményeként a csatornahálózatba bekötött lakások száma eléri az országos átlagot. A törvénytervezet holtágakkal kapcsolatos szabályozási tervezetével összefüggésben egyetértés alakult ki széles körben a szakemberek körében. A Körös szarvasbékésszentandrási holtága például az ország ötödik legnagyobb állóvize, mely 29,2 kilométer hosszú, és itt is lejátszódtak az elöregedés, a feliszapodás, az elszennyeződés folyamatai; csak a hathatós, gyors és szakszerű beavatkozás segített a Phareprogram keretén belül, és ezt a flamand kormány regionális támogatásaként valószínűleg tovább lehet folytatni. Szólni szeretnék még az ezer méterné l mélyebbi nagy hőenergiával rendelkező termálvízbázisról, ugyanis a törvénytervezetben erről alig történik említés. Gazdasági szerepe azonban jelentős, perspektívája nem elhanyagolható. A korábbi törvény alkotásának idején az ez irányú ismeretek és maga a felhasználási igénye is csekély volt. Ma viszont a gyakorlati tapasztalatok esélyt adnak arra, hogy a realitás talaján kerüljön megfogalmazásra a lehetőség és feltételrendszer, amely a termálhőenergia kihasználását célozza. Felszíni vizeink esetén nem sz abad elfelejteni a vízgyűjtők egységes rendszerét, ami természetes úton és mesterséges beavatkozással együtt alakult ki. Hazánkban a vízgyűjtők egymásra hatása is meghatározó, működésük egy irányba hat - ami összefügg a terepviszonyokkal , ezért a vegyes tulajdonú, szakmailag egységes rendszerben igen sok problémához vezethet. Ha fent is marad, az üzemeltetés rendszerében kell egységes elvet követni - gondolok a szakmai felügyeletre, a felelős végrehajtásra. A tulajdonlás elhatárolása mellett fontos a szer vezetek egymásra épülése, a szereplők együttműködésének világos törvényi szabályozása. Mert ha a hierarchiában akárki mulasztást követ el, annak az egész rendszer látja kárát. Arra gondolok, hogy vizeinknek több célú hasznosítása van, hiszen van halas hasz nosítás, vízisportlehetőségek, fürdőzés stb. A vízi létesítményekről is volt már itt szó, én is szeretnék néhány gondolatot elmondani ezzel kapcsolatosan, hiszen - megítélésünk szerint - kritikus állapotban vannak. A gazdálkodó szervezetek átalakulása, a vízhez kötődő szervezetek egy részének megszűnése, a hatáskörök, a funkciók módosulása és nem utolsósorban a pénzhiány miatt a gazdátlanság jelei fedezhetők fel. Ez a körülmény többirányú feladat egyidejű megoldását követeli meg, elsősorban a mezőgazdasági vízellátás területén.
