Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
87 Soron következik dr. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Megadom a szót dr. Semjén Zsoltnak, és átadom az elnöklést dr. Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária foglalja el.) DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A mindössze néhány lapos előterjesztés nagy része a jogalkalmazás során szükségessé vált alaki, értelmezési, szövegpontosítási igények alapján született. Ilyenek a sze mélyes gondoskodást nyújtó intézményeken belüli szakosított ellátási formák vagy a gyermekintézmények térítési díjára vonatkozó módosítások. Ezek elismerése mellett azonban szeretném néhány kritikai, megfontolási szempontra felhí vni a figyelmet. A gyermeknevelési támogatás konstrukciója módosításának indokolása családszemléletű megközelítést, valamint a legrászorultabb rétegek kizárásának megszüntetését említi és ígéri - ami igen derék dolog, de az ellátás igénybevételéhez szükség es jelenleg érvényes egyik feltétel: a harmadik gyerek megszületése előtti teljes életszakaszban felmutatandó fél esztendő munka, illetve biztosítási jogviszony eltörlése azért problémákat is felvet. (11.10) Igaz, hogy ezzel a tervezett intézkedéssel a szá mítások szerint mintegy 15 000 személy kerül be a rendszerbe, de az ő számukra a kormány, sajnos, semmiféle lehetőséget nem kínál az önálló jövedelemszerzésre. Így, akarvaakaratlanul a szociális jövedelmekből való élés kísértése jelenhet meg, ami természe tesen jár együtt a rossz élethelyzet tartósításának, sőt átörökítésének a veszélyével. A javaslat kiiktatta a törvényből a közösségi munkavégzés alig kipróbált intézményét. Az egy éve bevezetett konstrukció a települési önkormányzatok igényének megfelelően indult az útjára, s az eltelt rövid idő alatt igazán komoly értékelés vagy tapasztalat nem állhat rendelkezésre. A települési érdekeknek megfelelő, az önkormányzatok felelősségét és lehetőségét is figyelembe vevő foglalkoztatás a tartós munkanélküliek szá mára is kínált némi lehetőséget arra, hogy legalább alkalmilag, igaz, csekély javadalmazásért, de mégiscsak legális munkával szerzett kiegészítő jövedelemhez jussanak. A szociális törvény 115/A § rendezi végre azt az évek óta húzódó, önkormányzatok közötti vitát, hogy ki fizesse a gyermekétkezés normatív kedvezményét abban az esetben, ha az ellátást biztosító önkormányzat nem azonos a gyermek lakóhelyével. A javaslat most végre egyértelműen rendelkezik arról, hogy ez a kötelezettség az ellátást biztosító ön kormányzat igénybejelentése alapján a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzatot terheli. Ugyanakkor várhatóan nem fogják kitörő lelkesedéssel fogadni az önkormányzatok azt a rendelkezést, mely szerint a jövedelempótló támogatás növekvő önkormányzati terhei nek enyhítésére várt szociális normatíva emelése elmarad. Ehelyett a szociális törvény 123. szakaszának módosításával tudomására hozzák, hogy e költségekhez a hozzájárulást a személyi jövedelemadó átengedett része biztosítja. Tisztelt Ház! Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a lényege ennek a törvényjavaslatnak. Talán nem is az, ami benne van, hanem az, aminek benne kellene lenni, de nincs benne. A '93ban elkezdett átfogó szociálpolitikai reform továbbfejlesztése elmaradt. Nem kerül bevezetésre az előző kor mányzat által '95tel indítandó, jövedelem nélküli időskorúak nyugdíjpótló támogatása, a fogyatékosok támogatása, s elmarad az anyasági rendszerek korszerűsítése is. Mindezek alapján megkockáztatom, hogy a törvényjavaslat valódi üzenetét a be nem terjeszte tt módosítások és kiegészítések jelentik. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
