Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
85 törvénnyel, ha nem is egy koncepcionális, rendszerszemléletű szociálpolitika lehetősége, de az állami és önkormányzati szervek feladat- és hatáskörének szétválasztása, a helyi szociális rendeletek megalkotása. Azonban már akkor mindenki előtt világos volt, az élet ismét napirendre tűzeti ezt a kérdést. Nem öncélú törvénymódosítást tárgyal most a parlament. Mert mikor is kell módosítani egy törvényt? Egyrészt akkor, amikor egy új szemlélet, egy ú j politikai irányzat kap lehetőséget elképzelései megvalósítására, új súlypontok elhelyezésére. Másrészt akkor, amikor a felgyülemlett tapasztalatok már igénylik a változtatást. Harmadrészt pedig akkor, amikor a társadalomban új feszültségek gyűlnek fel, é s ezeket fel kell oldani. (11.00) Az első feltétel teljesül, hiszen - áttanulmányozva a törvényelőkészítés fázisait, az 1992es és az 1993as plenáris vitákat, bizottsági ülések jegyzőkönyveit, ezek alapján állítom - a mostani előterjesztés alapvetőn azok on a pontokon módosít, amelyeket az előző törvényjavaslatban a legtöbbet kritizáltak a szocialista és a szabaddemokrata képviselők. A második feltétel is teljesül, hiszen az önkormányzati tapasztalatok is felvetettek módosítandó részeket. Harmadrészt pedig a munkanélküliség magas aránya társadalmi realitás, létével feltétlenül számolni kell, tehát a szociális helyzet romlását eredményezi a családoknál, a nagycsaládosoknál, a pályakezdőknél. Amíg a rendszerszemléletű, új szociálpolitikai törvény meg nem szül etik, addig ez az új módosító csomag kiküszöbölheti az 1993. évi III. törvény legtöbbet vitatott pontjait. Elsőként említem - hiszen jelentőségét tekintve előremutató , hogy eltörli a gyermeknevelési támogatás igénybevételéhez a 180 napos társadalombiztos ítási előzményt. Tehát a továbbiakban 1995. július 1jétől az, aki három vagy több gyermeket nevel, és legkisebb gyermeke elmúlt hároméves, de még nem töltötte be a nyolc évet, minden munkaviszonyelőzmény nélkül igénybe veheti ezt a támogatást. A javaslat kiterjeszti az igénybevevők körét. Azt mondja: kormányrendeletben rögzítetten, más személy is jogosult erre a támogatási formára. Ezt szeretném külön hangsúlyozni, mert így az apán kívül még a rendeletben meghatározottan mások is igénybe vehetik ezt. Tehá t az a szülő, anya veheti igénybe, aki nem tudott elhelyezkedni akár azért, mert nem volt munkaalkalom, akár azért, mert bölcsőde, óvoda hiányában nem tudta kire hagyni kisgyermekét. Indokolt esetben a miniszter úr, méltányosságból - tudjuk - még két évvel meghosszabbíthatja ezt az időszakot. A másik, korábban sokat kritizált, most a tervezetből kiiktatott, hatályon kívül helyezett passzus a közösségi munka lett. A közösségi munka végzésének, szervezésének feltételei szinte lehetetlenek voltak - ha finomabb an fogalmazok: nehézkesek , összemosva a segélyezett és munkavállalói állapotot, noha ennek nagyon kellene különböznie. A település általános szükségleteinek kielégítése érdekében azt a munkanélkülit lehetett közösségi munkára kötelezni, aki már hat hónap ja kapta a jövedelempótló támogatást. A közösségi munka időtartama napi minimum egy óra, maximum nyolc volt, és a havi negyven órát nem haladhatta meg. Egy másik irányba tett lépésként értékelhető az az engedmény, amely lehetővé teszi, hogy nem rendszeres munkavégzés esetén a munkanélküli továbbra is jogosult a jövedelempótló támogatásra. Ha icipici lépés is ez, akkor is a munkához való kapcsolat megmaradását jelzi annak az embernek a számára, aki korábban semmilyen munkát nem végezhetett legálisan a jövede lempótló folyósítása alatt. Tehát a feketemunkavállalás kényszere ez irányú lépésekkel lassan csökkenthető. A másik pozitív hatása ennek az intézkedésnek, hogy a munkanélküliség személyiségromboló hatása talán kevésbé érinti azt, aki valamilyen fokban alk almanként kísérletet tehet a kitörésre. Tisztelt Ház! A módosító javaslat lehetővé teszi, hogyha valaki párhuzamosan vett fel két támogatást, illetve visszamenőlegesen megállapították számára a rendszeres pénzellátást, akkor a szociális ellátás megtérítésé t előírhatja számára az önkormányzat - bár a saját költségvetése terhére
