Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ):
827 rendelkezésekhez lehet hozzászólni, kérdezem, kíváne valaki szólni a módosító javaslathoz kapcsolódóan. (Nincs jelentkező.) Senki nem jelentkezett. Tisztelt Orszá ggyűlés! A részletes vitát lezárom. Megkérdezem dr. Sepsey Tamás képviselő urat, a napirendi pont előadóját, hogy most vagy a módosító javaslatról történő határozathozatalt megelőzően kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra? DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : A határozathozatalt megelőzően. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A módosító javaslatról jövő heti ülésén határoz az Országgyűlés. A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának fo lytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/452. számon, a bizottságok ajánlásait T/452/23. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az előzetesen írásban jelentkezett képviselőnek adom meg a szót, a Szabad Demokraták Szövetségének részéről Ábrahám Tibor képviselő úrnak. DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársa im! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a nemzeti szabványosításról minden bizonnyal nem az a törvényjavaslat, amely a közvélemény érdeklődésére is széles körben számíthatna. A tervezet - mondjuk ki - inkább a szűkebb értelemben vett szakmai köröket érinti é s csak áttételesen, hosszabb távon fog kihatni a lakosság életkörülményeire. A törvényjavaslat azonban ennek ellenére jelentős lépés az európai integráció felé, melyet kellőképpen hangsúlyoznunk kell, hiszen általa lehetővé válik, hogy a nemzetközi és euró pai szabványügyi szervezetek dokumentumait és az Európai Unió vonatkozó határozatait, az egyes európai országok szabályozási és működési tapasztalatait figyelembe vegyük, adaptáljuk. Ha jól belegondolunk, ezek a lépések biztosítják a magyar állampolgár szá mára, hogy olyan egyszerű eszközök, mint az import hajszárító vagy mosógép, a hazai elektromos hálózathoz biztonsággal és azonos méretben csatlakoztathatók és használhatók legyenek, vagy azt, hogy a magyar termékek - export esetében - olyan nemzetközi minő sítéssel láthatók el, melyet például a nyugateurópai vásárló bizalommal elfogad és használ. A termelési folyamatok ma már régen átlépték az egyes országok nemzeti határait, és a nemzetközi kooperációk igénylik a nemzetközi és nemzeti szabványok, előírások harmonizálását, egységesítését. Ezek a szempontok alapvetőek akkor, amikor egy modern piacgazdasághoz, nevezetesen az Európai Gazdasági Közösséghez kívánunk belátható időn belül csatlakozni. A tervezet így kiterjed a műszaki gazdasági élet minden területé re és a piac szereplőire, tehát a gyártókra, a felhasználókra, sőt a fogyasztókra is. Már az eddigi hozzászólásokból is megállapítható volt, hogy ebben, mármint a törvényi szabályozás szükségességében úgy az ellenzéki, mind a koalíciós pártok lényegében eg yező álláspontot képviselnek; és azt hiszem, jól is van ez így. A benyújtott törvényjavaslatot olyan szakmai egyetértés fogadta, mint annak idején a számvitelről szóló tervezetet, és a hozzászólókat elsősorban a jobbító kritikai szándék vezette. A törvényj avaslat, mint tudjuk, új köztestületet hoz létre, a Magyar Szabványügyi Testületet, röviden MSZTt, a korábbi Magyar Szabványügyi Hivatal, az MSZH helyett. A változás - amely nem csupán névváltozás - tehát azt jelenti, hogy az állam és a Nemzeti Szabványüg yi Testület kapcsolatát magas
