Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ):
828 szintű jogszabály, törvény rendezi, míg a nemzeti szabványok kidolgozása és jóváhagyása pedig a nemzeti szabványügyi szervezet, az MSZT belső eljárási szabályai szerint történik majd. Ezzel a megoldással a szabványosítással ka pcsolatos törvényi szabályozás tehát kétszintűvé válik, mely megfelel a nyugateurópai országok gyakorlatának. Más szóval tehát az állam kivonul erről a területről, és a szabványosítással kapcsolatos tevékenységek szerepkörét egy önkormányzati jellegű test ület veszi át. Természetesen garanciális lehetőség is van a tervezetben, hiszen ha a köztestület működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, úgy az illetékes miniszter a jogállami gyakorlatnak megfelelően bírósághoz fordulhat. A törvénytervez et egyik alapvető sajátossága, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve ha azt jogszabály kötelezően alkalmazandónak ítéli meg. (19.00) A kötelező alkalmazás a kiemelt jelentőségű területeken, így az élet, egészség, munkavédelem és környezetv édelem stb. területein, szükséges. Ezekben az említett esetekben indokolt az ide vonatkozó szabvány előírását jogszabályi háttérrel kötelezővé tenni. Természetesen egy törvény mindig annyit ér, mint amennyit abból végrehajtanak, illetve végre tudnak hajtan i. Szükséges tehát mérlegelni a befogadó közeget, a társadalmat, illetve jelen esetben a gazdaságot és annak fejlettségi szintjét is. Nem elég tehát kritika nélkül törvényeket formálisan átvenni és törvényzuhatagot zúdítani az átmenet társadalmára és gazd aságára, nem véve figyelembe az adott helyzetet. Ebben a kérdésben részben egyetértek tehát dr. Rott Nándor képviselőtársammal, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nálunk, Magyarországon hiányoznak esetenként a társadalmi önszerveződések azon formái, am elyek a fejlett nyugati országokban már léteznek léteztek és a szabályozás ott csak a kialakult gyakorlatot szentesítette. A kezdeti időszakban például az államnak fokozott figyelmet kell fordítania az MSZT anyagi működési feltételeire, amíg a pénzügyi egy ensúly a gazdálkodásban be nem áll. Tulajdonképpen a gazdasági rendszerváltás átmeneti időszakának alapvető kérdése tehát az, hogyan tudjuk a fejlettebb gazdaságú országok gyakorlatát megvalósítani, s a hozzá vezető utat megtalálni. A társadalom, a gazdasá g a kész, már kialakult fejlettebb gyakorlatot nem tudja egyik pillanatról a másikra átvenni, ehhez mindig idő kell. Másrészt figyelembe kell venni a szabályozni kívánt adott terület fejlettségi szintjét, sajátosságait. Ez lenne az igazi művészete a törvén yalkotásnak. Úgy gondolom, a benyújtott törvényjavaslat e vonatkozásban átgondolt, rendszerszemléletű munka, melyet eredményesen fog alkalmazni, felhasználni az érintettek köre. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjé k meg, hogy egy területre, nevezetesen a minőségbiztosítás témakörére még külön is kitérjek. A tervezet az MSZT feladataiban tér erre ki a 8. § i) pontjában. Idézem: "A termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése". Bár a kérdés látszólag nem tűnik fontosabbnak az MSZT bármely más feladatánál, mégis azt kell mondanom, hogy igen fontos témáról van szó. Magyarország nyitott gazdaságú ország és mint ilyen, exportja mindenkori növelésében érde kelt. Az export növelése az áruk megfelelő minősége, minőségtanúsítása mellett képzelhető ma már csak el. Létkérdés tehát, hogy a hazai minőségtanúsítást, annak rendszerét a fejlett nyugati országok, a Közös Piac illetékesei elfogadják. A minőségtanúsítási rendszerünknek tehát meg kell felelnie a nemzetközi gyakorlatnak, mert különben a magyar áruk hátrányos helyzetbe kerülnek ma már bármely piacon. Különösen így van ez az élelmiszerek vonatkozásában, hiszen minden állam védi polgárait a nem megfelelő minős égű élelmiszerek fogyasztásától. A külföld ma már csak garantált minőségi tanúsítvánnyal igazolt élelmiszereket importál. A magyar minőségtanúsítási gyakorlat, tisztelet a kivételnek, ebben még gyermekcipőben jár, s ezt a lemaradást mielőbb meg kell szünte tni. El kell érni, hogy a minőségi tanúsítványt kiadó, illetve az auditálást végző cégek vonatkozásában is valóságos piaci viszonyok, tehát verseny alakuljon ki, és ne váljék ez a tevékenység monopóliummá senki kezében sem.
