Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
822 érdekes, tartalmas vitában csaptak össze az indítvány támogatói és ellenzői. A támogató és ellenző vélemények csokrát kívánom most a tisztelt parlament elé terjeszteni. A parl ament joga eldönteni, hogy akare méltányosságot gyakorolni, akarjae lehetővé tenni, hogy a lakás megvásárlásában érdekelt emberek éljeneke törvény adta jogukkal vagy a törvényi határidőhöz kötötten le kívánják zárni a vásárlási szándék írásos bejelentés ének határidejét, nem támogatva az indítványt. Az indítvány támogatói méltányolandónak tartották, hogy az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy egy éven belül lehet a bérlőknek vásárlási igényt benyújtani, hanem ésszerű határidőn belül. E határidőmegho sszabbítással lehetőségük lesz vásárlási igényüket bejelenteni azoknak is, akik egy rövidebb határidőn belül nem képesek olyan gyors, de számukra nagy anyagi kihatással járó döntéshozatalra, amelyet a jogalkotó feltételez. Nagyon sok olyan önkormányzati tu lajdonú bérlakás van, aminek rendezetlenek a tulajdonjogi bejegyzései. Ez jellemző Budapestre, de az ország más városaira is. Ez is bizonytalanságban tartotta a bérlőket, de az is, hogy többen nem voltak tisztában azzal, hogy a vételi jog gyakorlásától el lehet állni, amennyiben az értékesítés feltételei számukra kedvezőtlenek. Bizonytalanságban tartotta továbbá a vételi szándék bejelentőit az is, hogy az önkormányzatok jó része az eltelt időszakban nem hozta meg a lakbérrendeletét. A támogató érvek között az is elhangzott, hogy sok önkormányzat adós még az 1993. évi LXXVIII. törvényből eredő rendeletének meghozatalával. Megjegyezni kívánom, hogy az előterjesztés 2. pontjaként beterjesztett módosításhoz, amely a vételi jogot, mint legvégső határidőt 2000. no vember 30ig tartaná fent, a március elsejei bizottsági ülésen a képviselők támogató véleményt nem fűztek. A másik oldalról. Az előterjesztést ellenző érvek első csoportja arra vonatkozott, hogy nincs szükség a márciusi határidő fél évvel való kiterjesztés ére, mert a bérlők tudatában vannak a határidő lejártának, valamint annak, hogy a vételi jog bejelentése után öt évig gyakorolhatják ezt a jogukat vagy elállhatnak attól. (18.30) Fontosnak tartották, hogy az önkormányzatok bizonytalan tulajdoni helyzete le záruljon, hogy az ezeken az ügyeken dolgozó apparátus felszabaduljon az ez irányú munkavégzés alól. Kiemelték, hogy egy valódi probléma van, ez pedig azoknak az ingatlanoknak az ügye, amelyekre az egyházak az 1991. évi XXXII. törvény alapján igényt nyújtot tak be, és ezen házakban lakóknak a vételi lehetősége jelenleg tisztázatlan. Ennek a kérdését azonban a beadott törvénymódosítás nem oldja meg. Az ellenzők úgy tartották, hogy a lakók dilemmáját legfőképp az okozza, hogy a későbbiek folyamán tudjáke fizet ni részleteiket vagy tudnake elegedendő pénzt fordítani a lakóingatlanjuk fenntartására. A módosító javaslat 2000. november 30áig való kiterjesztését elutasították azzal, hogy bizonytalan, méltánytalan helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Elhangzott ebbe n a kérdéskörben a vitában egy olyan megközelítés is, hogy az önkormányzatok sok problémás eset láttán önmaguk is változtatni képesek rendeletükön a határidő március 31ei módosításával kapcsolatban, mint ahogy erre is van példa. Összességében: a bizottság i vita összesítése után 16 igennel, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a bizottság tagjai a törvénymódosítást általános vitára alkalmasnak találták, bízva abban, hogy e témakör napirendre tűzésével, annak a nyilvánosság előtti megtárgyalásával döntéshe lyzetbe hozzák a lakásbérlőket, azokat, akik még nem döntöttek vásárlási szándékukról. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
