Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló Egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság Kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács között személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló Egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló Szerződés, valamint az ezt kiegészítő levélváltás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORVÁTH VILMOS, a külügyi bizottság előadója:
772 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm miniszter úrnak. Megadom a szót Horváth Vilmosnak, a külügyi bizottság előadójának. HORVÁTH VI LMOS , a külügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a magyarorosz alapszerződéssel kapcsolatos ratifikációt és a külügyminiszterek levélváltásával kapcsolatos megerő sítést. Itt szeretném jelezni valamennyiük számára - ahogy arra már külügyminiszter úr is utalt , hogy ez a levélváltás szerves része lesz ennek az alapszerződésnek. Okairól azt hiszem, külügyminiszter úr részletesen beszélt. Arról is részletesen beszélt, hogy a '91. december 6i aláírás után miért most került a tisztelt Ház elé a megerősítés, vagy más szóval a ratifikáció. Azt mindenféleképpen szeretném megjegyezni, ami a bizottság ülésén is elhangzott, hogy az előző parlamenti ciklusban az akkori külügyi bizottság levelet intézett az orosz parlament külügyi bizottságához, ahol kérték, hogy az alapszerződésbe, annak preambulumába kerüljön be az 1956os beavatkozás elítélése. Ez tulajdonképpen 1992 novemberében, Jelcin elnök magyarországi látogatásakor szób an megtörtént. Lényegében ezt erősítette meg az elmúlt év tavaszán ittjártakor II. Alekszij pátriárka. Miért fontos az alapszerződés Magyarország számára? Először is, ahogy külügyminiszter úr is mondta, valóban új alapokra helyezi a két ország közti együtt működést. Ennek az alapnak a fő pontjai: az ideológiamentesség, az egyenjogúság és a valóban kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés. Másodszor: igaz, hogy Oroszország nem közvetlen szomszédunk, de nagyhatalom, európai és világhatalom, egy olyan ország, a mellyel a nemzetközi fórumokon számos fontos kérdésben tudunk együttműködni. Ténylegesen az egyik legfontosabb ilyen például a kisebbségi ügyekben az aktív kisebbségvédelemmel kapcsolatos együttműködés. A harmadik fontos szempont, hogy Oroszország legnagyo bb keleti kereskedelmi partnerünk, a térségből pedig mi vagyunk Oroszország számára a kereskedelmi forgalom szempontjából a legfontosabb partner. Úgy vélem, kiaknázatlan lehetőségek vannak számunkra mind az egyes régiók közötti együttműködés, mind a vállal kozások kapcsán. (17.50) Úgy vélem, az alapszerződés megerősíti azokat a kereteket, amelyek nyomán a magyar gazdaság meg fogja tudni találni azokat a tereket Oroszországban és a keleti piacokon, amelyeket - mint valamennyien tudjuk - az elmúlt esztendőkbe n elvesztettünk. Néhány más fontos érv is van. Az egyik - amit az alapszerződés 16. cikkelye tartalmaz, s amire azt lehet mondani, hogy a humánum jegyében született - az úgynevezett hadisíregyezmény. A két ország kötelezettséget vállal arra, hogy az adott országban lévő hadisírokat gondozzák. Az alapszerződés fontos része még az, amely a műalkotások visszaszolgáltatásával kapcsolatban rendelkezik. Emlékezetem szerint ezzel kapcsolatban parlamenti interpelláció is hangzott el az elmúlt hónapokban. Egy másik rendkívül fontos dolog, hogy a két ország kötelezettséget vállal arra, hogy közösen fog fellépni a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, mindezek az indokok elégségesek ahhoz, hogy önök is meggyőződjenek az alaps zerződés fontosságáról. Bár az alapszerződés nem tartalmazza, mégis fontosnak vélem megjegyezni, hogy Oroszország adósságának eddig mintegy a felét törlesztette, a másik feléről pedig nyilvánvalóan további tárgyalásokat kell folytatni. Az sem elhanyagoland ó tény, hogy a csapatkivonásokkal kapcsolatos pénzügyi elszámolások lezárultak. Mindezeket egybevetve: a magyar külpolitikának, hazánk biztonságának, gazdaságikereskedelmi kapcsolataink bővítésének, európai integrációnknak kulcseleme keleti
