Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 1995. évi márciusi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
75 Köszönöm, elnök asszony. Köszönöm a tisztelt Ház türelmét, hogy egy ilyen hosszú vita vége felé még szólhatok. Vitatkoztak itt ígéretekről - nézzük a számokat! Az évek óta törvény, hogy évente két alkalommal, a nettó munkabér arányában kell növelni a nyugdíjakat. Ennek megfelelően járt el az előző parlam ent. Hallottuk Szigeti képviselő úrtól, hogy '93ban több mint 16 százalék volt a nyugdíjemelés - az év végén. Az évi nettó munkabérszintet kell az évi nyugdíjaknak követni. Tavaly 24 és fél százalék volt a nettó munkabéremelkedés, 24 és fél százalék volt a nyugdíjemelés, noha a tavalyi infláció 18,8 százalékos volt. Az tehát, hogy évente két alkalommal és először márciusban kell emelni a nyugdíjakat, évek óta működő rendszer. Az, hogy márciusban 10 százalékkal indított az előző parlament, előző kormány és most is ezt mondja a javaslat, látszólag ugyanazt jelenti, mint jelentette tavaly és tavalyelőtt. Igaz, erre azt kaptuk, hogy szociálisan érzéketlenek voltunk. Most fillérre ugyanaz a javaslat: 10 százalék és 800 forint minimum. Akkor nem nekem kell eldön teni, hogy vajon mi voltunk egyedül szociálisan érzéketlenek, vagy netán a jelen előterjesztés is az lenne - hiszen azonos. Ám, ennél rosszabb a helyzet, mert az a 800 forint ma már csak 640 forintot ér, tehát a minimum megállapítása nem veszi figyelembe a z inflációt. Azonkívül, miután a minimálnyugdíj emelkedett, ez a 10 százalék 8000 forintos nyugdíjra 800 forint lenne, tehát itt az alsó küszöbnek inkább csak jelképes értelme van, konkrétan nem preferálja a nyugdíjakat a magasabb nyugdíjhoz, vagy az átlag 13 500 forintos nyugdíjas csoporthoz képest. De ezen túlmenően is gond az, hogy idén 13 és fél százalékra prognosztizálnak egy nettó munkabérnövekedést. Ezen alapul az egész társadalombiztosítási költségvetés, amit ugyan még nem tárgyaltunk, mert decembe r 17e mint utolsó határidő helyett - amit megígért a pénzügyminiszter úr - január utolsó napján találtuk itt az asztalunkon. Tehát ezen anyag számainak ismerete nélkül kell döntenie az Országgyűlésnek a nyugdíjemelésről. Ugyanakkor kénytelen dönteni, mert valóban, márciusban ki kell fizetni. Tehát megint belekerülünk egy olyan helyzetbe, hogy a tbköltségvetés ismerete nélkül szavazunk, és ez mindenképpen szintén eltér az eddigiektől. Mindezek mellett van még egy szempont: az, hogy a nyugdíjszerű rendszere s szociális ellátások kérdését egy kormányrendeletben kívánják szabályozni. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy tavaly ennél a körnél - miután szintén kormányrendelet szabályozta - nem került sor visszamenőleges nyugdíjemelésre. Ezt, a kormányt leszavazva, a Háznak kellett módosítani. Tehát miután már akkor is a Ház egy döntésével terjesztettük ki erre a körre a nyugdíjemelés mértékét, semmi sem indokolja, hogy erről most megint lemondjon a tisztelt Ház, és a kormány hatáskörébe adja ezt a döntést. Annál in kább, mert az országgyűlési határozat ugyan felszólítja a kormányt, hogy ezeknél is 10 százalék emelés legyen a II. fejezet a) pontjában, de van még egy kis szócska: míg a saját jogú nyugdíjasoknál a 10 százalék általános megkötés nélküli, ide bekerült a " differenciált" szó. Tehát a tervezett országgyűlési határozat felszólítja a kormányt, hogy január 1jei hatállyal átlagosan 10 százalékos differenciált emelésről rendelkezzen - ami a többi nyugdíjastól eltérő helyzetbe hozná ezeket. Miután ezek a legesendő bbek, a legkiszolgáltatottabbak, ezt megértette a Ház, és kérem, hogy idén is a tavalyi döntésének megfelelően járjon el, és módosító javaslatainkat, amiket most csak röviden felsorolnék, támogassa. (10.10) Az első módosító javaslat - amit több ellenzéki p árttal közösen tervezünk benyújtani - az alsó határt nyolcszáz forintról ezer forintra emelné. Ez csupán azt jelenti, hogy az infláció mértékének megfelelően járunk el. A második javaslatunk - ehhez nem kell módosító indítvány, csak egy vélemény , hogy a felső határ fenntartása mellett foglalunk állást. Hiszen az az érvelés, hogy a biztosítási elv ellen szól egy felső határ - mint az Alkotmánybíróság megállapította , nem kifogásolható alkotmányosan, és nem változtatja meg ennek a nyugdíjrendszernek a bizt osítási elveit, hiszen ez nem biztosítási elven működik. A legkülönbözőbb korosztályok évente változó szabályok - de a legkevésbé sem biztosítási
