Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - A laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
663 Köszönöm a szót, elnök asszony. Ezen napirend utáni kis bensőséges együttlét alkalmával azért engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmond jak ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Az elmúlt parlamenti ciklusban nagyon sok szakma képviselője törekedett arra, hogy nagy, átfogó törvények jelenjenek meg, foglalják össze a szakma gondjátbaját, a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Ezek a törvények rendre elmaradtak, egyéb feladatokra való hivatkozással. A most tárgyalt törvénytervezetet azzal a céllal terjesztették be, hogy a maga területén mozdítsa elő az európai integrálódást, építsen ki egy nemzetközileg is elfogadható és elfogadandó rendszert a különf éle vizsgáló laboratóriumok felkészültségének hivatalos elismerésére. Azt gondolom, olyan időkben, amikor változó mennyiségű ólom jelenik meg a paprikában, eléggé nyilvánvaló, hogy fontos tudni: azok a mérések, amelyek alapvetően beleszólnak az életünkbe, pontos méréseke, megfelelően hitelt érdemlőeke vagy sem, mert gondoljuk csak el, ha utólag kiderülne, hogy nem is volt ólom a paprikában, akkor ebből mennyi cirkusz keletkezne és mennyi kárpótlást kellene fizetni azoknak, akik azt állították, hogy volt ó lom a paprikában. Ne haragudjanak, hogy ilyen triviális példával szemléltetem azt, hogy lényeges, mindannyiunk közös érdeke, hogy Magyarországon a mérések hitelesek legyenek, s ez a hitelt érdemlőség kiterjedjen egyébként országhatárokon kívülre is. (18.50 ) A javaslat - mint ahogy az előttem szóló képviselőtársam is erre már kitért - létrehozza a Nemzeti Akkreditáló Testületet, azaz egy új NAT jön létre, amelyet remélhetőleg kevesebb vita kísér majd, mint névrokonát a közoktatásban. Bár megfontolandónak tar tom azt, amit az MDF vezérszónoka mondott a szabványügyi dolgokkal kapcsolatban, hogy ne nevezzük ezt NATnak, mert már egy ilyen létezik. Mindazok, akik valamelyest ismerik az Európai Uniót, tudják, hogy kisebbnagyobb részletek közül sokat kell még elren dezni ahhoz, hogy Magyarország teljes jogú tag legyen. Valóban, ez a mostani törvényjavaslat egy ilyen részlet elrendezése, és teljesen egyetérthetünk a kormánnyal abban, hogy nem kell megvárni a belépéssel kapcsolatos tárgyalásokat sem annak érdekében, ho gy ilyen előbbrelépések megtörténjenek. Az európai egyesülés felé mutató törvények alkalmat adnak az ellenzéknek arra, hogy sokat emlegetett konstruktivitását bizonyítsa, csökkenthetők a pártok közti feszültségek, elismerést kaphatunk mindazoktól, akik sze rint itt az Országgyűlésben többnyire csak szócséplés folyik, s a pártok nem működnek kellően egymással. Nagyon sok polgártársunk van, mintegy 60 százalék, aki így gondolkodik. Megfigyelhettük az előbbi napirendi pontnál, ennél is, hogy valóban egyetértés látszik a fő dolgokban. Én mégis egy picit elrontom ezt a baráti hangulatot, és néhány megjegyzést teszek, amelyben nem a pozitívumokat, hanem a negatívumokat említem. Kezdjük rögtön azzal, hogy a törvény a 3. §ában fogalommeghatározásokról szól, de való jában nem szól, hanem azt mondja, hogy lásd a mellékletben felsorolt szabványokat. Nos, ezekben a szabványokban nagyon jó fogalommeghatározások vannak, de a kisördög azt súgja nekem, hogy megkérdezzem, mi történik akkor, ha ezen szabványokat megváltoztatj ák. Ezek a szabványok nemzetközi szabványok, a magyar szabványügyi szervek viszonylag nehézkesen tudnák megváltoztatni, de a szabvány mégsem ebben a parlamentben születik, s ha megváltozik a mögötte lévő tartalom, akkor megváltozik az a törvény is, amelyet most vagyunk hozandók. Csupán azt mondom, hogy szebb lett volna, ha átvesszük ezeket az egyébként nagyon jó fogalommeghatározásokat. Így nagyon le van egyszerűsítve a kérdés. Ugyancsak nem teljesen méltó a jogalkotóhoz az a pontatlanság - ha jól értem a normaszöveget , hogy a 16. § (2) bekezdésének d) pontjában előíratik, hogy az akkreditálási eljárás során a díjszabás mértékét ez a bizonyos NAT, a Nemzeti Akkreditálási Tanács alapszabályában kell meghatározni.
