Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
652 A szabvány ez idáig a folyamatban résztvevők összességének egy önkéntesen alkotott eszköze volt. A továbbiakban a szabványosításból a kormánynak ki kell maradnia, ki kell vonulnia, átadva a helyét a piac szereplőinek. S végül a törvénytervezetről: A törvénytervezet egyértelműen deklarálja, hogy milyen módon kíván szabványosítani és akkreditálni. A bizottsági ülésen vita alakult ki a termékek, szolgáltatások és minőségb iztosítás, tanúsítás rendszerének köztestületi feladataival kapcsolatosan. A törvényjavaslat vitájában feltétlenül tisztázni kell, hogy a vizsgáló és tanúsító szervezetek versenyhelyzetének lehetőségét hogyan érinti ez a tervezet. Összefoglalva: a bizotts ág megállapította, hogy ez a törvényjavaslat minden tekintetben alkalmas az általános vitára, s mielőbbi elfogadása segítené a magyar gazdaságot. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót a következő sorrendben: a Magyar Szocialista Párt részéről Csizmadia László; őt követi Farkas Gabriella, a Magyar Demokrata Fórum részéről; majd Rott Nándor, a Független Kisgazdapárt részéről. Elsőként tehát mega dom a szót Csizmadia Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti szabványosításról szóló törvénytervezet kapcsán mind a nemzetközi gazdasági életben történő inte gráció, mind a nemzetközi szerződéssel vállalt kötelezettségünk indokolja, hogy a tervezetben írt szabályozás új, korszerű formában nyerjen megfogalmazást. 1994ig a szabvány egyértelműen jogszabályként viselkedett. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törv ény III. fejezete sorolja fel az állami irányítás egyéb eszközeit. Ezen fejezet 50. §a szerint a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője a rendszeresen ismétlődő műszaki, gazdasági és technológiai feladat megoldási módját, termék, termény vagy s zolgáltatás jellemzőinek meghatározását állami szabványként állapíthatja meg. Ezen jogi megoldás eredményeként viszonylag nagy számú szabványkibocsátó igen sok, tízezres nagyságrendben mérhető szabványt bocsátott ki, mely szabványoknak nem elhanyagolható r észe hatósági engedélyhez kötötte a szabványtól való eltérést. Ezen állapot egyrészt természetszerűleg megnehezítette - a több kibocsátóra figyelemmel - a szabványok közötti összhang megteremtését, másrészt ugyancsak megnehezítette az európai országokban f olyó szabványosításhoz történő csatlakozásunkat. Fenti nehézségekre figyelemmel merült fel a szabványosítás egységes, európai normákhoz is igazodó újraszabályozásának kérdése. Az új szabályozás lehetőségét törvényi szinten a polgári törvénykönyv 1994. janu ár 1. napján hatályba lépett módosítása tette lehetővé. A fenti módosítás ugyanis létrehozta a polgári törvénykönyvben a köztestület jogintézményét. A törvény szabályozása szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervez et, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A szabványosítással kapcsolatos feladatokat ez idáig a Magyar Szabványügy i Hivatal végezte. Az új szabályozással vált lehetségessé a Magyar Szabványügyi Hivatal megszüntetése és Magyar Szabványügyi Testület néven köztestületté alakítása. Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a polgári törvénykönyv fenti módosítását követően tulajdonképpen a jelen tervezettel létrehozott Magyar Szabványügyi Testület az első jelentős feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestület. Létrehozásának indoka az eddigi széles körű szabványügyi tevékenység összpontosítása, a nemzetgazdaság szereplőinek a piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismeretekkel való
