Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
653 ellátása, továbbá a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi megállapodásokban vállalt szabványosításra vonatkozó kötelezettségek végrehajtása. A tervezet egyrészt tartalmazza a nemzeti szab ványosítás feladatait, különös figyelemmel a szabványosítás európai és piacgazdasági követelményeire, másrészt formájában eleget tesz a polgári törvénykönyvben szabályozott köztestületi forma követelményeinek is. A jogszabály szükségszerűen törvényi formáb an kell hogy megjelenjen, miután köztestületet csak törvénnyel lehet létrehozni. A törvényi előírásnak megfelelően a tervezet tartalmazza a szabványügyi eljárás részletes szabályait is. A régi és új szabályozás között az az alapvető különbség, hogy a szabv ány a jogalkotásról szóló törvény 50. §ának hatályon kívül helyezésével jogszabályi jellegét elveszti, és így a továbbiakban nem mint az állami irányítás eszköze működik. Lényeges, hogy a tervezet átveszi a nemzetközi szabványügyi szervezetek által alkoto tt fogalommeghatározásokat, azokat tételesen felsorolja, így jelentősen csökkenti a későbbi jogalkalmazói bizonytalanságot. Miután a fentiek szerint a korábbi országos és ágazati szabványok jogszabályi jellege megszűnik, az állam jogi szabályozásának támas zkodnia kell a nemzeti szabványokra. Ezért az államnak a kötelezettségek meghatározásával felhatalmazást kell adni e nemzeti szabványügyi szervezet számára a jogi szabályozáshoz kapcsolódó nemzeti szabályozási feladatok ellátására. Biztosítja a tervezet az újonnan létrehozott szervezet számára a hazai érdekeknek az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben való képviselet jogát is. A törvényjavaslat átveszi és a nemzeti szabványosítás során követendőnek előírja a szabványosítás nemzetközileg elfogad ott alapelveit, így különösen az önkéntességet, a nyilvánosságot, a közérdek képviseletét, a különböző érdekcsoportok túlsúlyától való függetlenséget, a nemzeti szabványrendszer egységességét és ellentmondásmentességét, és az alkalmazkodást a szabványosít ás nemzetközi és európai rendjéhez. A törvény egyik alapvető rendelkezése, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. Általános gyakorlat ugyanis, hogy a jogi szabályozás szempontjából kiemel t területeken - például az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem stb. - szükséges, hogy jogszabály által betartani rendelt követelményeket szabványban határozzanak meg. Ezen esetekben indokolt szabvány alkalmazását jogszabállyal kötelezővé tenni. A tervezetben szereplő Magyar Szabványügyi Testületet mint köztestületet egyrészt az államhoz, másrészt a társadalmi, gazdasági élet egyéb köreihez is közvetlen kapcsolat fűzi. Így az alapszabály kötelező előírása, hogy biztosítani kell a nemzetközi szabvány osításban érdekelt körök, így különösen a központi közigazgatási szervezetek, gyártók, forgalmazók és fogyasztók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kiegyensúlyozott részvételét a Magyar Szabványügyi Testület szerveiben. A tervezet kitér a Magyar Szabványügyi Testület szervezeti egységeinek meghatározására, létrehozásuk módjára és fő feladataira. Rögzíti a tervezet, hogy a Magyar Szabványügyi Testület felett a törvényességi felügyeletet a kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső szabályzat megfelele a jogszabályoknak, továbbá hogy a Magyar Szabványügyi Testület szerveinek határozatai nem sértike a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályzatot. G aranciális rendelkezése a tervezetnek, hogy egyrészt a jogszabály alapján gyakorolt miniszteri törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye, másrészt a jogrendünkkel összhangb an a tervezet lehetőséget biztosít a felügyeletre kijelölt miniszter számára, hogy amennyiben a köztestület működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, úgy a miniszter bírósághoz forduljon.
