Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
584 DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Tisztelt Ház! A magyar külpolitika három stratégiai fő iránya közötti összhang és egyensúly megteremtése nem kevés erőfeszítést igé nyel valamennyi magyar politikai erőtől. Ehhez elengedhetetlen megfelelő kisebbségpolitika kialakítása. A határon túl élő magyar közösségek szülőföldön való boldogulásának 6 feltételéről kívánok szólni. Az első elemi feltétel, amelynek eléréséhez Magyarors zágnak csak áttételes eszközei vannak, hogy az adott állam az élen járó európai gyakorlattal, az ott élő kisebbségi csoport adottságaival összhangban olyan jogi, közigazgatási, nyelvi, kulturális jogrendszert és napi gyakorlatot alakítson ki, amely lehetőv é teszi az identitás őrzéséhez és fejlesztéséhez a megfelelő védelmet és biztonságot. Másodszor: a határon túli magyar közösségek fennmaradásának, egzisztenciateremtésének, polgárosodásának elősegítése érdekében a szocialista- liberális kormány konkrét cse lekvési programot dolgozott ki és erőfeszítéseket tett és tesz annak megvalósításáért. Ez kisebbségpolitikánk egyik legfőbb összetevője. Arról van szó, hogy több ország esetében nemcsak az ott élő magyarok nemzeti, nyelvi identitásának megőrzése, hanem pus zta létfenntartásuk biztosítása is gond. Külön feladat annak figyelemmel követése, hogy a határon túli magyarokat a privatizációban, a piacgazdaság kiépítésében ne érjék hátrányok. Fontos, hogy érvényesüle a tulajdonszerzésben, a magánosításban jogegyenlő ségük. Kulcskérdés kisebbségi szempontból az is, hogy a középeurópai gazdasági együttműködés előrehaladjon, a határmenti régiók gazdasági kapcsolatai fejlődjenek. Erkölcsi, politikai kötelességként a Magyarországra nehezedő munkaerőpiaci nyomás és migráci ós veszély mérséklése érdekében a szolgáltató állam szellemében megpróbáljuk elősegíteni a hazai és külföldi magánvállalkozások bevonását a határon túli magyarok gazdasági kezdeményezéseibe, sajátos katalizátorszerepet vállalva. A határon túli magyarság he lyzete javításának harmadik feltétele a szomszédos országokkal való tárgyalási sorozat elindítása. A szocialistaliberális kormány a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmét és érvényesítését a kétoldalú államközi tárgyalások keretében is elő kív ánja mozdítani. Századunkban a magyar politika által kipróbált, és sajnos nem sok eredményt hozó kisebbségvédelmi erőfeszítéseket követően most a tárgyalások, a párbeszéd eszközeivel is segíteni kívánjuk a határon túl élő magyarok ügyét. Az idő és a nemzet közi körülmények szorítása ellenére is a magyar kül- és kisebbségi politikának nagyon körültekintően kell egyidejűleg érvényesíteni a kisebbségvédelemben a higgadt, indulatoktól mentes politizálást, a határon túli magyarok jogos igényei melletti határozott kiállást, a velük való állandó és bizalmi párbeszédet. A magyar kormányzati, parlamenti és pártkülpolitika érzékeny és megkerülhetetlen feladata, hogy világossá tegye nemcsak azt, hogy a Magyar Köztársaság egyértelműen tárgyalni akar, hanem a valós tények et is. Nevezetesen: a magyar kisebbségügy nem azért probléma - bizonyos külföldi körök szemében úgymond rendezetlen ügy , mert Magyarország fellép a határon túli magyarok érdekeinek védelmében, hanem azért, mert bizonyos szomszédaink számára egy nagy jele ntőségű nemzetközi szervezet, az Európa Tanács, tagfelvételük során konkrét emberi jogi és kisebbségi ajánlásokat, követelményeket fogalmazott meg. Magyarország és a határon túl élő magyar közösségek számára jelentős előrelépés lenne, ha az Európa Tanács e zen ajánlásai maradéktalanul érvényesülnének. Tisztelt Országgyűlés! A szocialistaliberális kormány a tartalmas alapszerződések megkötését a kétoldalú bizalom erősítésének egyik fontos, bár nem kizárólagos eszközének tekinti. Ezzel is jelezni kívánjuk az államok közösségének, hogy Magyarország valóban meg kíván egyezni, de annak eredményessége nagymértékben függ a másik fél politikai akaratától is. Véleményem szerint az euroatlanti szervezetekhez való integrálódás kritériumrendszerének az integrációs érett ség gazdasági és demokratikus feltételein túl tartalmaznia kell nemcsak a szomszédokhoz fűződő viszony normalizálására irányuló egyértelmű és komoly kormányzati politikai szándék követelményét, hanem azt is, hogy az európai integrációba igyekvő államok emb eri jogi és kisebbségi gyakorlata megfelelőe. Ez sem mellőzhető integrációs kritérium.
