Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
583 amit számtalan alkalommal szóvá is tettünk. Nevezetesen, hogy a lengyelek, sőt a románok is nálunk jóval aktívabb NATOpolitikát folytatnak, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium vezetésébe visszatértek a katonák. Mit sugall ez? A polgári ellenőrzés visszaesése már visszatérő téma a külföldi sajtóban. A kormánypárti Mécs Imre, a honvédelmi bizottság elnöke is a nyilvánosság előtt volt kénytelen nemrég hangot adni aggodalmainak afölött, amit ő tapintatosan a NATO és hazánk közötti kommunikációs zavaroknak nevezett. Félek, hogy mindezt nem ellensúlyozza egy megint rögtönzöttnek tűnő, optimista miniszterelnöki bejelentés. Mások fognak még szólni keleti politikánk gyöngéiről, de a NATO kapcsán is hangsúlyozni sz eretném, hogy miközben az új Oroszországgal az előző kormány igen jó viszonyt alakított ki, az európai intézményekbe történő belépésünkkel kapcsolatban is rendkívül ügyeltünk döntési szabadságunk megőrzésére. Nyugati barátainkat is folyamatosan emlékeztett ük: Oroszország sohasem olyan erős és sohasem olyan gyenge, mint látszik. Időnként azonban úgy látom, hogy a kormány szinte maga állít akadályokat gyors NATO és Európai Unióbeli integrációnk elé. A külügyminiszter úr ma is említette ezt a bizonyos befogad ási előfeltételt. Hibának tartom, ha olyan benyomást keltünk bárkiben, hogy szomszédsági kapcsolataink ügyében Magyarország vagy az előző kormány elmarasztalható. Számos alkalommal hívtam fel az önök figyelmét ezekre a veszélyekre, így tavaly október 21én egy mai napig megválaszolatlan levélben. De tulajdonképpen nem Magyarország és egyes szomszédai között vannak vitás kérdések, hanem az ezekben az országokban élő magyarságnak vannak teljesen indokolt, jogos elvárásai a többségi nemzettel szemben, illetve szenvedő alanya a magyarság a türelmetlen, ellenséges hangulatokat keltő propagandának. Ez a helyzet igényel változtatást, de sajnos, ezt olyan dokumentumok, mint a KET kisebbségvédelmi dokumentuma, nem teszik meg. Ennek az az eredménye, hogy a világsajtób an olyan írások jelennek meg, amelyek magyar irredentizmusról beszélnek. Ide vezet, ha a kormány elődjét akarja utólag is lejáratni, és így végül rajta kérnek számon egy olyan szomszédsági szerződést, amit vagy önhibáján kívül nem tud megkötni vagy elkövet i azt a súlyos hibát, hogy rossz, mert eredménytelen szerződést köt. Egyes külpolitikai ellenfeleim korábban engem vádoltak, hogy az európai integráció oltárán feláldozom a szomszédos országokban élő magyar kisebbség érdekeit. Én csak figyelmeztetem önöket , hogy saját nemzeti érdekeinket ne áldozzák fel olcsó, kárászéletű nemzetközi siker érdekében. Végül: önök kedvelik az összehasonlítást az előző kormánnyal; vállaljuk, de el lehet vitatni, hogy Magyarország nemzetközi megítélése ma jóval rosszabb, mint eg y évvel ezelőtt? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Jeszenszky Géza felszólalását. Mielőtt megadnám a szót Tabajdi Csabának, Bársony András kért kétperces reagálásra lehetőséget. Megadom a szót. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Kö szönöm a szót, elnök asszony. 1991. november 27i interjúrészlet, szó szerinti idézet: "A Külügyminisztérium maga az állandó változás, a szerkezet is változik a prioritásoknak megfelelően és a személyzet is." Aki mindezt mondta két helyettes államtitkár és egy államtitkár távozásának küszöbén, az Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter volt. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tabajdi Csabának, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Káv ássy Sándor, a Független Kisgazdapárt részéről. (12.10)
