Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - HORN GYULA miniszterelnök:
577 erről! Sőt hozzátesze m: legutóbb épp a szlovákiai magyar pártok fejezték ki egyetértésüket a magyarszlovák alapszerződés magyar tervezetével. Tehát nem tudom, hogy egyes képviselőtársaim honnan veszik az ezzel ellentétes véleményüket. Egyébként hadd mondjak valamit: feltehető en a jövő héten sor kerül egy újabb találkozóra a szomszédságban létező, illetve működő magyar pártok képviselőivel. És egyetértenek azzal is, hogy egy alapszerződésben olyan egyezmények lehetőségét is megfogalmazzuk, amely elősegíti a szomszédságban élő m agyarság polgárosodásának a folyamatát. Ez rendkívül fontos! És ez a kormány jó néhány olyan lépést tett, amely gazdasági területen segíti a szomszédságban élő magyarság boldogulását. Most alakulnak meg az első bankok magyar közreműködéssel, amely nemcsak a magyarromán kapcsolatok, hanem a magyarság helyzete szempontjából is nagyon fontos lépést jelentenek. És hozzátenném: ha egy alapszerződést megkötünk, amelyre szándékaink szerint az egyezmények, a kétoldalú megállapodások hálózata épülne, az egyben lehe tővé tenné azt is, hogy a legkülönbözőbb civil szervezetek szintjén, keretén belül is megállapodások, együttműködés jöhessenek létre. Nyilvánvaló - és egyet kell érteni azokkal a véleményekkel , hogy egy alapszerződés nem old meg mindent. Sőt, a kérdések jelentős részét nem oldja meg! Nem is ez a célja, nem is ez a feladata. Keretegyezményről van szó, elvek rögzítéséről van szó, amely nem helyettesíti sem az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, sem az Európai Unió legkülönbözőbb más dokumentuma it. És még hadd tegyek hozzá valamit: számomra nem kardinális kérdés, hogy ez alapszerződés legyen, és abban rögzítsük a határ- és területi kérdéseket, valamint a kisebbségek jogainak védelmét - vagy a kisebbségekről egy külön megállapodást kötünk. Ebben a tekintetben a kormány rugalmas. Rugalmas, és abból indulunk ki, hogy európai problémát - márpedig ez európai probléma - európai módon csak itt, ebben a térségben, ezen a földrészen lehet megoldani. Figyelembe kell venni mindazt, amit az Európai Unió és a többi nemzetközi szervezet számunkra megfogalmaz. És alá szeretném húzni: olyan esélyt kapott most a magyarság - nemcsak itt, a Magyar Köztársaságban élő, hanem olyan esélyt kapott mind a 15 milliós magyarság , amelyet ha elmulasztunk, nem tudom, mikor sz erezhetjük meg újra. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezekben az akár az alapszerződés megkötésében, akár a kétoldalú viszonyt javító lépésekben megjelenjenek - és meg is jelennek - a nemzeti, a nemzetközi érdekek és a magyarság egyetemes érdekei is. Hadd húzzak még valamit alá: én szükségesnek tartom a hatpárti konzultációkat - eddig is szorgalmaztam. De föl szeretném tisztelettel hívni az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy ez a kormány végigviszi az Európai Unióhoz, a NATOhoz való csatlakozás folyamat át, illetve lehetőségeinek a megteremtését. Minden mást ennek fog alárendelni. Ugyanakkor politikájának minden lehetséges eszközével támogatja, segíti a határon túl élő magyarság érdekeinek, törekvéseinek érvényesülését. Egyszerűen nem igaz az - mint ahogy az előző felszólaló itt megfogalmazta , hogy szó nélkül tudomásul vesszük azokat a jogsértéseket, azokat a durva atrocitásokat, amelyek a határon túli magyarságot érik. Ez nem igaz! Tessék megnézni képviselőink szereplését a különböző nemzetközi fórumoko n - akár az Európa Tanácsban vagy bárhol máshol, kétoldalú tárgyalásokon , kivétel nélkül mindenütt szóvá tesszük ezeket. De az adott ország vezetőivel való tárgyaláson is, legyen az Iliescu elnök vagy Mečiar miniszterelnök úr vagy bárki más - szóvá tessz ük ezeket. (11.40) Tehát én a leghatározottabban visszautasítom az olyasfajta feltételezéseket, hogy szó nélkül lenyeljük mindazt, ami ellentétes a demokrácia és az emberi jogok elveivel és gyakorlatával. Úgy ítélem meg, hogy a magyarságnak - beleértve az összmagyarságot - megvan az a nemzeti képessége, hogy integrálódjék Európába. Ne tessék senkinek se gyengíteni ezt a nemzeti képességét! A NATOval kapcsolatban még annyit mondanék az elhangzottakon túl, hogy különböző félreértések vagy különböző tálalásba n elhangzott értékelések jelentek meg, hogy milyen nagy terheket jelentene ez az ország számára. A NATO alapjában azt igényli tőlünk, hogy változtassuk
