Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
578 meg a gondolkodásmódunkat, ami többek között azt jelenti, hogy más szellemben kell a hadsereghez viszony ulni, átláthatóvá kell tenni a katonai költségvetést; azt, hogy biztosítani kell a parlamenti ellenőrzést a haderők és gazdálkodása felett, ami egy természetes törekvése ennek a kormánynak is. Ami anyagi kihatást jelentene rövid távon, az egy dologra korlá tozódik: mégpedig arra, hogy teremtsük meg majd az esetleges tagság esetén a kommunikáció lehetőségét a NATOerők és a magyar haderők között. A többit pedig hosszú távon - márpedig a hadseregek, a haderők egymásba illesztése hosszú távon megy végbe. Ezt az ért kívántam aláhúzni, mert sokféle értelmezés jelenik meg erről. Nem tudok egyetérteni azokkal a nézetekkel - azt hiszem, itt is megfogalmazódott , hogy a számunkra egyedüli járható út a semlegesség elérése. Kölcsönös egymásra utaltság és összefüggé sek, függések korszakában a semlegesség mindinkább veszít a jelentőségéből és értékéből. Tessék megnézni a szomszédos Ausztriát, az örökös semlegesség sorsát annak fényében, amely az Európai Unióhoz való csatlakozást jelenti; ugyanez vonatkozik idővel majd Svájcra is és más hagyományosan semleges országokra is. Nemzetközi tárgyalások, kétoldalú megbeszélések során én mindig aláhúzom azt, hogy a magyar parlament többek között abban is különbözik jó néhány szomszédos ország parlamentjétől, hogy itt nincsenek nacionalista szélsőséges politikai erők. És ezt joggal mondhatom. Ebben a parlamentben nincsenek szélsőséges nacionalista erők! Ez nagyon komoly esélyt ad arra, hogy meg tudjunk egyezni a legfontosabb, az ország számára alapvető kérdésekben. De nagyon kére k tisztelettel mindenkit, apellálva a képviselői felelősségre, hogy ne korbácsolják fel az érzelmeket! Sehova nem vezet! Tudjuk, mennyi tragédia származott már a magyarság számára abból, amikor érzelmek alapján próbáltak politizálni és az érzelmekkel próbá ltak operálni. Ennek nagyon súlyos következményei voltak az egész magyarság számára. Azt szeretném kérni, amikor majd döntünk ezekben a kérdésekben - mert most csak vitanapot folytatunk , azért soha ne tévesszük szem elől, hogy olyan lehetőség előtt állun k, amelyet ha elmulasztunk, akkor nem bocsáthatjuk meg sem magunknak, sem a gyerekeinknek, sem az unokáinknak, s talán azt is el lehet kerülni, hogy ne legyen olyan, aki megbocsáthat nekünk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces vá laszadásra kért lehetőséget Németh Zsolt, a Fiatal Demokraták Szövetségéből. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Miniszterelnök Úr! Hadd idézzem magamat pontosan; Kovács László egy interpellációban azt mondta, hogy engem nem zavarnak a tények - ezért szeretném , ha ön sem gondolna olyat az én beszédemről, amit nem mondtam. Azt mondtam, hogy az MSZP jogelődje évtizedeken át nem nemzeti külpolitikát folytatott, hanem Moszkva érdekeinek hűséges kiszolgálójaként gondolkodás nélkül feláldozta a határon túli magyarság érdekeit. Ezt arra az időre vonatkoztatva mondtam, és ezt ellenpontoztam azzal, hogy '8687ben viszont egy változás állt be ezen a területen, és egy olyan pozitív fejlődés zajlott le, amelyet, azt hiszem, mindannyian ismerünk és értékelünk. Sőt, ennek az elmúlt időszakban is voltak jelei, amikor az RMDSZ ügyében egy hatpárti közös nyilatkozatot tudtunk kiadni. Tehát én nem gondolom azt, hogy a kormány szó nélkül tudomásul venne határon túli magyarság elleni lépéseket. Viszont azt gondolom, hogy némely str atégiai kérdésben önök rosszul mérik fel a helyzetet, és ez az alapszerződésekre vonatkoztatva feltétlenül igaz. Nem lenne szabad ezt az alapszerződést megkötni - erre vonatkozóan mondtam el az érveimet. Amit még tárgyszerűen és tényszerűen ön mondott a sz lovákiai magyar pártokkal kapcsolatban, arról csak hadd mondjam el önnek: az nem igaz, hogy a szlovákiai magyar pártok támogatnák az alapszerződések tervezeteit. Az a helyzet, hogy amikor ezeket a tervezeteket átadta a szlovák külügynek a magyar fél, akkor a szlovákiai magyar pártok nem is tudtak róla.
