Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
550 számolva mérjük fel, és hogy a magyar külpolitika ezekre a lehetséges változásokra forgatókönyvekkel rendelkezzék. Magyarország nemzetkö zi mozgásterét mindenekelőtt környezetünk, Közép- és KeletEurópa állapota és folyamatai, másrészt a világ kétségkívül legfontosabb politikai, gazdasági döntési központjának, az euroatlanti közösségnek ezekkel összefüggő törekvései határozzák meg. Közvetle n környezetünk egyik fontos jellemzője, hogy megszilárdult a többpárti parlamentáris demokrácia, a jogállamiság intézményrendszere. Az elmúlt egykét évben lezajlott választások eredményeit kiki politikai ízlésének megfelelően értékelheti. De az nem vitat ható, hogy ezek a választások a demokrácia játékszabályainak megfelelő módon zajlottak le, hogy a kormányváltások mindenütt alkotmányosan történtek, hogy a demokratikus baloldali pártok győzelme bizonyos jóslatokkal ellentétben sehol sem eredményezett viss zarendeződést, és hogy nem vált be az a jóslat sem, hogy törésre kerül sor a baloldali többségű kormányok és Nyugat között. Ha nehézségekkel, ha feszültségekkel is, de folyik a gazdaság átalakítása, a piacgazdaság kiépítése. Összességében azt mondhatjuk, h ogy Közép- és KeletEurópa országai, kétségkívül eltérő ütemben, eltérő mértékben, de az eurokonformitás irányába mozdultak el, és ez Magyarország nemzetközi mozgástere szempontjából kedvező. Környezetünk másik fontos, és sajnos, negatív jellemzője, hogy a z új biztonsági kockázatok miatt megnövekedett az instabilitás, a kiszámíthatatlanság. Különösen nagy szerepet játszik ebben az a radikális nacionalizmus, amely helyenként és időnként az állami politika, a kormánypolitika rangjára emelkedik, amely nemcsak hogy nem veszi figyelembe, de megsérti a kisebbségi jogokat, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, vagy mely radikális nacionalizmus helyenként és időnként olyan nézetekben ölt testet, miszerint a kisebbség problémái a határok módosításával oldhatók meg . (9.10) Térségünk kétségkívül legsúlyosabb problémáját a délszláv válság elhúzódása jelenti. Ez sajnálatos módon demonstrálja a nemzetközi közösség válságmegoldó képességének gyengeségeit - hogy ne mondjam: kudarcát. Fennáll a veszély, hogy egy rossz rend ezés teremt precedenst, amely végül is elismeri az erővel kialakított új realitásokat. És most, az ENSZcsapatok közeli távozása következtében, ismét fennáll a válság további kiszélesedésének veszélye is. A délszláv válság elhúzódása, a rendezés elmaradása egyértelműen kedvezőtlen Magyarország számára, hiszen - ha nem is közvetlenül, de közvetve mindenképpen - veszélyezteti biztonságunkat; veszélyezteti az ott - zömében a Vajdaságban - élő magyarságot. Az ENSZ által foganatosított gazdasági embargó, a szank ciók nagyon súlyos gazdasági károkat okoznak nap mint nap Magyarországnak, és a válság elhúzódása kétségkívül negatív hatással van az egész térség megítélésére: bizonyos értelemben elriasztja a befektetőket - bizonyos értelemben Magyarországról is. A magya r külpolitikának a szomszédság miatt nagyfokú óvatosságot és mértéktartást kell tanúsítania, ugyanakkor minden lehetségest meg kell tennie a válság rendezésének előmozdítására. Egy távolabbi, de szintén veszélyes következményekkel járó válsággóc a csecsen válság, amely nemcsak a térség stabilitására van kedvezőtlen hatással, de hatással lehet Oroszország belső viszonyaira, következésképpen Oroszország nemzetközi magatartására is. A magyar külpolitikának itt, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökeként van bizonyos, szerény lehetősége a válság rendezésének előmozdítására. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben egyetértés van abban, hogy a szervezetnek mindenekelőtt a tűzszünet - nemcsak egy rövid, átmeneti, humanitárius tű zszünet, amit sikerült elérni, de ami természetesen nem megoldás, hanem egy tartós tűzszünet - előmozdítására kell törekedni. Megfigyelők állandó jelenlétével kell biztosítani az emberi jogok érvényesülését, helyreállítását, az alkotmányos rend helyreállít ását, a majdani demokratikus választások előkészítését és lebonyolításuk megfigyelését. És mindezt úgy kell tennie az Európai Biztonsági és
