Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 21 (57. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Az országrablók cselekménye valóban csak szabálysértés?" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
494 §ába ütköző hűtlen kezelés bűntette m indkét esetben, tekintettel a "különösen nagy értékre", vagy a "különösen nagy vagyoni hátrányt okozva" minősített esetekre. Ezekre az esetekre ugyanis nincs sem elévülés, sem pedig a szabálysértési minősítés lehetősége. Tisztelettel kérdezem, hogy legfőbb ügyész úr válaszában ezekre a lehetőségekre miért nem tért ki, miért szűkítette le a cselekmény elbírálását az MNB által 1993. május 14én tett feljelentésben írt minősítésre. Ugyanis nyilvánvaló, hogy a feljelentést az MNB szándékosan időzítette az elköv ető számára büntetlenséget biztosító törvénymódosítás hatályba lépését megelőző napra, amikor is a feljelentő tisztában volt azzal, hogy a feljelentésben írt minősítés másnap már nem lesz bűncselekmény. Tisztelettel kérdezem továbbá, hogy miért nem kérte a z ügyészség a Be. 127. § (2) bekezdése alapján a tényállás kiegészítését. Végül megkérdezem legfőbb ügyész úrtól, hogy nem valósulhatotte meg a jelenleg hatályos Btk. módosított 309. § (1) bekezdés a) pontja szerinti devizaérték engedély nélküli kivitelév el vagy kijuttatásával elkövethető bűncselekmény. (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Szíveskedjék tájékoztatni az ország közvéleménye előtt, hogy az MNB részéről név szerint ki volt a feljelentő. Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖ K (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kérdéseket megköszönöm, azokra igyekszem pontosan válaszolni. Ez a tár gy különböző összefüggésekben már ismételten szerepel. A kérdések sorrendjében haladok. Az első lényegében arról szól, hogy miért szűkítettem le december 27én a válaszomat devizabűncselekményre, miért nem tértem ki a sikkasztás, illetve a hűtlen kezelés szerinti minősítés lehetőségére. Hadd mondjam el, hogy mindig arra igyekszem válaszolni, ami a kérdésként - az pedig a devizabűncselekményre vonatkozott, ez visszaolvasható a jegyzőkönyvből. A feljelentésben sikkasztásra, hűtlen kezelésre utaló körülmény nem szerepelt, ilyen tudomása az ügyészségnek máshonnan sem volt. A tudomás hiánya magyarázza, hogy a feljelentés kiegészítése iránti igény korábban fel sem merült. Megjegyzem, hogy a pénzintézeti műveletek sokfélék, egyik részük hasznot hoz, másik részük veszteséget okoz - a kockázat ezeknek az ügyleteknek a természetéhez tartozik, a veszteség önmagában nem bűncselekményi ok. A harmadik kérdés jogértelmezési: hogy nem valósulte meg egy, a Btk. 309. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény. A válasz röviden az, hogy nem. Ki volt az MNB részéről a feljelentő? A Magyar Nemzeti Bank jogi főosztályának általános jogi osztálya. Két személy írta alá: dr. Takács József és dr. Falvai Ferenc. A kérdéseket kimerítettem. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim. A Házszabály 54. § (2) bekezdése szerint a levezető elnök rendre utasítja azt, az országgyűlési képviselőt, aki sértő kifejezést használ. Nekem tehát most nincs jogom rendre utasítani Ho moki János képviselő urat, arra azonban tisztelettel felhívnám a figyelmét, hogy az ártatlanság vélelme alkotmányos alapjog, és olyan állampolgárokat sikkasztónak minősíteni, akiket jogerős bírói ítélet nem ítélt el, és akiknek ráadásul ebben a házban véde kezésre nincs lehetőségük, azt gondolom, hogy nem... Inkább nem használok most kifejezést. Köszönöm szépen. (Taps. - István József jelentkezik.)
